iskmonok
iskmonok
A pontos id
 
Jelenlegi ltogatk szma
Induls: 2008-09-21
 
Iskolai informcik

2022/2023

 szi sznet: 2022. oktber 31. - november 01. A sznet eltti utols tantsi nap 2022.oktber 28. (pntek), a sznet utni els tantsi nap 2021. november 07. (htf).
1-2. Igazgati sznet: 2022. november 02-03.
3. Igazgati sznet: 2022. november 04. Plyaorientcis nap
 Tli sznet: 2022. december 22. - 2023. janur 06. A sznet eltti utols tantsi nap 2022.december 21. (szerda), a sznet utni els tantsi nap 2023. janur 09. (htf).
 Tavaszi sznet: 2023. prilis 06. - prilis 11. A sznet eltti utols tantsi nap 2023. prilis 05. (szerda), a sznet utni els tantsi nap 2023. prilis 12. (szerda).
4. Igazgati sznet: 2023. mjus 26. - Gyermeknap/DK
5. Igazgati sznet: Szabadon felhasznlhat
 
Men
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Dokumentumok

1. AZ ISKOLAI PEDAGGIAI PROGRAMOK FELLVIZSGLATRA VONATKOZ ELJRSREND

 

 

Feladat

Jogszablyi hivatkozs

Hatrid

Felels

A Pedaggiai Program szksges mdostsainak elvgzse

Nkt. 97. (14)

2013. mrcius 31.

iskola igazgatja

A Pedaggiai Program mdostsnak vlemnyeztetse (szakmai munkakzssg, iskolaszk, intzmnyi tancs)

EMMI rendelet 118. (3), 121. (7), 122. (9),

2013. mrcius 31.

iskola igazgatja

A Pedaggiai Program mdostshoz a fenntarti s mkdteti egyetrtsek beszerzse

Nkt. 26. (1), 85. (1)

2013. prilis 30.

iskola igazgatja

A fenntartra hrul tbbletktelezettsg esetn Excel tblzatok megkldse a tankerletbe.

Nkt. 26. (1),

2013. prilis 2. (12 ra)

iskola igazgatja

A fenntarti egyetrts megadsa vagy a Pedaggiai Program mdostsra tett javaslat elksztse

Nkt. 26. (1)

2013. prilis 30.

illetkes tankerleti igazgat*

Az elkszlt Pedaggiai Program neveltestleti elfogadsa

Nkt. 70. (2)

2013. mjus 10.

iskola igazgatja

Az elfogadott Pedaggiai Program jvhagysa

Nkt. 69. (1)

2013. mjus 10.

iskola igazgatja

A jvhagyott Pedaggiai Program nyilvnossgra hozatala

EMMI rendelet 82.

2013. mjus 31.

iskola igazgatja

A jvhagyott Pedaggiai Program felmen rendszerben trtn bevezetse

Nkt. 26. (5)

2013.szeptember 2.

iskola igazgatja

*A fenntarti egyetrtsi jog gyakorlja az illetkes tankerleti igazgat. Tbbletktelezettsg esetn az illetkes tankerleti igazgat a fenntarti jog gyakorlst megelzen konzultl a KLIK Kzpont Kznevels-igazgatsi vagy a Szakkpzs - szervezsi Fosztlyval.

 

Megjegyzs: tbbletktelezettsg minden olyan ktelezettsg, amit jogszably nem r el ktelezen. A tbbletktelezettsg fggetlen attl, hogy korbban mr szerepelt-e az intzmny Pedaggiai Programjban vagy sem.

gy nem tbbletktelezettsg pl. az Nkt. szeptember 1- tl hatlyos 1., 2., 4. vagy 6. mellkletben szerepl ktelezettsg, holott ez valsznleg az intzmnyek egy rsznl, a korbbinl nagyobb kltsggel jr. Tbbletktelezettsg viszont pl. a tanulmnyi kirnduls, erdei iskola, tanrn kvli rendezvnyek tbbsge stb. Ezek vlheten eddig is szerepeltek a Pedaggiai Programokban, de most is tbbletktelezettsgknt jelentkezik.

2. AZ ISKOLAI PEDAGGIAI PROGRAM HELYI MDOSTSA

 

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelsi –oktatsi intzmnyek mkdsrl s a kznevelsi intzmnyek nvhasznlatrl 7.. alapjn az albbiakra mdosul vagy egszl ki az intzmny Pedaggiai programja.

2.1 Az egszsgfejleszts iskola feladatai

 

Az intzmny egszsgnevelsi programja teljes kren tartalmazza ezeket a feladatokat. j elemknt a kvetkezekkel egszl ki:

2.1.1.Az elssegly-nyjtsi alapismeretek elsajttsa

 

 

Az elssegly-nyjtsi alapismeretek elsajttsa tanrsi rkon bell (osztlyfnki, biolgia s testnevels ra) s dlutni csoportfoglalkozsokon valsul meg.

Az iskolai elsseglynyjts oktatsnak legfbb clja:

·         az elssegly-ismeretek fontossgnak bemutatsa, annak npszerstse, illetve az, hogy az intzmnyben lehetsg legyen a tma akr tanrai, akr szakkri oktatsra.

·         Az elsseglynyjts alapjai kz tartozik a gyermekekben val seglynyjti szemllet kialaktsa, az egyszerbb srlsek elltsnak megtanulsa, s ami taln a legfontosabb, a balesetek megelzse.

·         Fontos, hogy rjjjenek; egy kis odafigyelssel s vatossggal rengeteg baleset s a vele jr fjdalom elkerlhet lenne.

·         A gyerekek megismerkedhetnek a vszhelyzetek, vagy balesetek sorn elvgzend legfontosabb teendkkel, illetve ezek kzl is azzal, amit k el is tudnak vgezni. Ide tartozik a segtsghvs (felntt rtestse, vagy esetleg menthvs), a beteggel val kapcsolatteremts s a knnyebb srlsek elltsa.

·         A gyerekek megtanulhatjk, hogy egy-egy htkznapi trgy (pl.: bicikli, mszka, aut, gygyszer) milyen veszlyforrsokat hordoz magval, illetve mire rdemes odafigyelnik a balesetek megelzse rdekben.

 

Az elssegly-nyjtsi alapismeretek elsajttsnak formi:

a)      Elssegly-nyjtsi s baleset-megelzsi ismeretek a tantrgyak rendszerben

 

NAT 2012

EMBER S TERMSZET MVELTSGI TERLET

TERMSZETISMERET (5–6. VFOLYAM)

6. Az ember megismerse s egszsge

nfenntarts.

Alapfok elsseglynyjts.

 

BIOLGIA (7–8. vfolyam)

6. Az ember megismerse s egszsge

Egszsg.

Alapfok elssegly-nyjtsi ismeretek.

 

FIZIKA (7–8. vfolyam)

6. Az ember megismerse s egszsge

Az elektromos ram hatsa az l szervezetre.

Veszlyek, rintsvdelmi ismeretek.

 

KMIA (7–8. vfolyam)

6. Az ember megismerse s egszsge

Veszlyes anyagok s kezelsk a hztartsban

 

b)      Elssegly-nyjtsi s baleset-megelzsi ismeretek a tanrn kvli oktatsban, nevelsben

 

Az intzmny Hzirendjben, Szervezeti s Mkdsi Szablyzatban, valamint a Munkavdelmi- s Tzvdelmi Szablyzataiban foglaltak szerint baleset-megelzsi oktats a tanv kezdetn, az osztlyfnki rkon, s szksg szerint pl. kirndulsok, zemltogatsok alkalmval, illetve fokozott figyelemmel a testnevels, az letvitel s gyakorlati ismeretek, a fizika, a kmia, az informatika tantrgyak tantsakor.

 

c) Elssegly mobil alkalmazsok

Javasoljuk a tanulk mobiltelefonjra ennek letltst.

http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

2.1.2. Mindennapos testmozgs

 

Statisztikai adatokkal igazolhat, hogy a kzpiskols gyermekek felnl diagnosztizlhat valamilyen tartsi rendellenessg, gerincferdls, statikai lbbetegsg. Ezek az ltalnos iskolban kezdd s a kzpiskolban fokozd elvltozsok rendszeres testmozgssal, clirnyos gimnasztikval megelzhetek lennnek. Az elvltozsok gyakorisga nem igazolja a testnevelsi rk hatkonysgt. Nem az a fontos, hogy minl nagyobb erkifejtsre serkentsk a fiatalokat, hanem azzal tudunk segteni, ha megadjuk a lehetsget a mindennapi testmozgsra.

A./ Clok, alapelvek

  • Minden tanul minden nap vegyen rszt valamilyen testmozgsban
  • Testnevels rn megfelel terhelst kapjon
  • Minden testnevels rn legyen gimnasztika a helyes testtartst, helyes lgzst kialakt gyakorlatok
  • Gygytorna gyakorlatok
  • Minden testnevels ra – testmozgs rmt s sikerlmnyt jelentsen mg az eltradottsg tanulknak is.
  • rvnyesljn a testnevels szemlyisgfejleszt hatsa
  • Tantsunk olyan sportokat is, amelyeket egy leten t lehet folytatni az letminsg javtsa rdekben (szabadid sportok, jtkok, aerobik)
  • A tanulk testi-biolgiai fejldse csak rendszeres, napi testnevelssel s sporttal (testmozgssal s testedzssel) biztosthat. Ez a feladat sem elbbre, sem ksbbre nem hozhat s semmifle ms tevkenysggel nem helyettesthet.
  • A kisgyermekek a legmaradandbb lmnyket letk els tz vben gyjtik. Ha a testi kszsg s kpessgfejleszts ebben az letkorban elmarad, a ksbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten ptolhat.
  • Fizikai kpessgek kialaktsa s fejlesztse (is) csak az rzkeny szakaszokban gazdasgos (Pl. az szstanuls rzkeny idszaka 3-10, az gyessg 10-13 ves kor)

B./ A mindennapos testedzs formi

A 2012/2013-as tanvtl kezdden - felmen rendszerben - heti 5 testnevels ra kerl bevezetsre.

Az tmenetei idszakban a mindennapi testnevels megvalstsa az albbiak szerint trtnik:

a. Az als tagozaton a heti testnevels rk szma: 3

 iskolai sportkrben val sportols: heti 2 ra

b. A fels tagozaton a heti testnevels rk szma. 3

 iskolai sportkrben val sportols: heti 2 ra

c. Sportkri, ill. tmegsport rk lehetsge mindkt tagozaton mindennap biztostott

Sportkreinket az adott tanv eleji ignyfelmrs alapjn szervezzk:

Lehetsgeink:

  • kzilabda
  • labdargs
  • kosrlabda 
  • jtkos testedzs

d. Szabadid kibvtse

- a tornaterem hasznlatnak tovbbi lehetsge idbeoszts szerint

- udvar, sportplya hasznlata stb.

e. A napkzi otthoni szolgltatsunkat ignybe vev dikok a dlutni programjuk rszeknt tornatermi vagy udvari testnevelsi foglalkozson vesznek rszt minden nap.

f. szsoktats

Az iskola ajnlja a szlknek, hogy az szni mg nem tud als tagozatos tanulk szsoktatsban vegyenek rszt. Az oktatst az iskola megszervezi, biztostva annak szemlyi feltteleit is. Az szsoktatsban val rszvtel nkntes, a felmerl kltsgeket a szlknek kell fedeznik.

2.2. A pedaggusok helyi feladatai, az osztlyfnk feladatai

 

A pedaggusok feladatainak rszletes listjt szemlyre szabott munkakri lersuk tartalmazza. A pedaggusok legfontosabb helyi feladatait az albbiakban hatrozzuk meg.

·         a tantsi rkra val felkszls,

·         a tanulk dolgozatainak javtsa,

·         a tanulk munkjnak rendszeres rtkelse,

·         a megtartott tantsi rk dokumentlsa, az elmarad s a helyettestett rk vezetse,

·         rettsgi, klnbzeti, felvteli, osztlyoz vizsgk lebonyoltsa,

·         ksrletek sszelltsa, dolgozatok, tanulmnyi versenyek sszelltsa s rtkelse,

·         a tanulmnyi versenyek lebonyoltsa,

·         tehetsggondozs, a tanulk fejlesztsvel kapcsolatos feladatok,

·         felgyelet a vizsgkon, tanulmnyi versenyeken, iskolai mrseken,

·         iskolai kulturlis, s sportprogramok szervezse,

·         osztlyfnki, munkakzssg-vezeti, diknkormnyzatot segt feladatok elltsa,

·         az ifjsgvdelemmel kapcsolatos feladatok elltsa,

·         szli rtekezletek, fogadrk megtartsa,

·         rszvtel neveltestleti rtekezleteken, megbeszlseken,

·         rszvtel a munkltat ltal elrendelt tovbbkpzseken,

·         a tanulk felgyelete rakzi sznetekben s ebdelskor,

·         tanulmnyi kirndulsok, iskolai nnepsgek s rendezvnyek megszervezse,

·         iskolai nnepsgeken s iskolai rendezvnyeken val rszvtel,

·         rszvtel a munkakzssgi rtekezleteken,

·         tants nlkli munkanapon az igazgat ltal elrendelt szakmai jelleg munkavgzs,

·         iskolai dokumentumok ksztsben, fellvizsglatban val kzremkds,

·         szertrrendezs, a szakleltrak s szaktantermek rendben tartsa,

·         osztlytermek rendben tartsa s dekorcijnak kialaktsa.

Az osztlyfnkt – az osztlyfnki munkakzssg vezetjvel konzultlva – az igazgat bzza meg minden tanv jniusban, elssorban a felmen rendszer elvt figyelembe vve.

Az osztlyfnk feladatai s hatskre

·         Az iskola pedaggiai programjnak szellemben neveli osztlynak tanulit, munkja sorn maximlis tekintettel van a szemlyisgfejlds jegyeire.

·         Egyttmkdik az osztly dikbizottsgval, segti a tanulkzssg kialakulst.

·         Segti s koordinlja az osztlyban tant pedaggusok munkjt. Kapcsolatot tart az osztly szli munkakzssgvel.

·         Figyelemmel ksri a tanulk tanulmnyi elmenetelt, az osztly fegyelmi helyzett.

·         Minsti a tanulk magatartst, szorgalmt, minstsi javaslatt a neveltestlet el terjeszti.

·         Szli rtekezletet tart.

·         Elltja az osztlyval kapcsolatos gyviteli teendket: digitlis napl vezetse, ellenrzse, flvi s v vgi statisztikai adatok szolgltatsa, bizonytvnyok megrsa, tovbbtanulssal kapcsolatos adminisztrci elvgzse, hinyzsok igazolsa.

·         Segti s nyomon kveti osztlya ktelez orvosi vizsglatt.

·         Kiemelt figyelmet fordt az osztlyban vgzend ifjsgvdelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjsgvdelmi felelsvel.

·         Tanulit rendszeresen tjkoztatja az iskola eltt ll feladatokrl, azok megoldsra mozgst, kzremkdik a tanrn kvli tevkenysgek szervezsben.

·         Javaslatot tesz a tanulk jutalmazsra, bntetsre, seglyezsre.

·         Rszt vesz az osztlyfnki munkakzssg munkjban, segti a kzs feladatok megoldst.

·         Rendkvli esetekben rt ltogat az osztlyban.

2.3 A kiemelt figyelmet ignyl tanulkkal kapcsolatos pedaggiai tevkenysg

 

A pedaggiai program V. s VI. fejezete szablyozza ezt a tartalmat.

2.3.1 A szocilis htrnyok enyhtst segt tevkenysg

 

Iskolnk pedaggiai munkjn bell elssorban az albbi tevkenysgek szolgljk a gyermekvdelem, s a szocilis htrnyok mrsklse cljainak megvalstst:

-        a felzrkztat foglalkozsok,

-        kis ltszm osztlyok szervezse,

-        a tehetsggondoz foglalkozsok,

-        differencilt oktats s kpessgfejleszts,

-        plyavlaszts segtse,

-        napkzis s tanulszobai foglalkozsok,

-        iskolai tkezs biztostsa,

-        a szemlyes, egyni tancsads (tanulnak, szlnek),

-        egszsgvd s mentlhigins programok szervezse,

-        az egszsggyi szrvizsglatok,

-        a csaldi letre trtn nevels,

-        a tanulk szabadidejnek szervezse (tanrn kvli foglalkozsok, szabadids tevkenysgek, sznidei programok),

-        tborozsi hozzjrulsok,

-        a tanulk szocilis helyzetnek javtsa (segly, tanknyvtmogats, tkezsi hozzjruls),

-        a szlkkel val egyttmkds,

-        tjkoztats a csaldsegt s gyermekjlti szolglatrl, szolgltatsokrl,

-        felvilgost munka, a szocilis htrnyok enyhtst segt plyzatok figyelse, rszvtel a plyzatokon.

2.4 Az intzmnyi dntsi folyamatban val tanuli rszvteli rendje

 

A dikkrk

A tanulk kzs tevkenysgk megszervezsre dikkrket hozhatnak ltre. Az iskolban mkd dikkrk fajtit a hzirend tartalmazza. A dikkrk sajt tagjaik kzl egy-egy kpviselt vlasztanak az iskolai diknkormnyzat vezetsgbe.

Az iskolai diknkormnyzat

A tanulk s a tanulkzssgek rdekeiknek kpviseletre, a tanulk tanrn kvli, szabadids tevkenysgnek segtsre az iskolban diknkormnyzat mkdik. Az iskolai diknkormnyzat jogostvnyait az iskolai diknkormnyzat vezetsge, illetve annak vlasztott tisztsgviseli rvnyestik. Az iskolai diknkormnyzat a magasabb rend jogszablyokban megfogalmazott jogkrkkel rendelkezik. Az iskolai diknkormnyzat szervezett s tevkenysgt sajt szervezeti s mkdsi szablyzata szerint alaktja. A diknkormnyzat szervezeti s mkdsi szablyzatt a vlaszt tanulkzssg fogadja el, a neveltestletnek egyetrtsi joga van.

A diknkormnyzatnak vlemnyezsi joga van a kvetkez krdsekben:

- az SZMSZ tanulkat rint rendelkezseinek elfogadsa s mdostsa

- a tanuli szocilis juttatsok elosztsi elvei eldntsekor

- a hzirend kialaktsakor

- minden tanulkat rint krdsben

Az iskolai diknkormnyzat vlemnyt ki kell krni

- a tanulk nagyobb kzssgt rint krdsek meghozatalnl,

- a tanulk helyzett elemz, rtkel beszmolk elksztshez, elfogadshoz,

- a tanuli plyzatok, versenyek meghirdetshez, megszervezshez,

- a tanrn kvli tevkenysg forminak meghatrozshoz,

- a sportltestmnyek mkdsi rendjnek kialaktshoz

Az iskolai diknkormnyzat munkjt, segt nevelt a diknkormnyzat vezetsgnek javaslata alapjn – a neveltestlet egyetrtsvel – az igazgat bzza meg.

Az iskolai dikkzgyls

Az iskolai dikkzgylst vente legalbb 1 alkalommal ssze kell hvni, melyen az intzmny igazgatjnak vagy megbzottjnak a tanulkat tjkoztatnia kell az intzmnyi let egszrl, az intzmnyi munkatervrl a tanuli jogok helyzetrl s rvnyeslsrl, az intzmnyi hzirendben meghatrozottak vgrehajtsnak tapasztalatairl.

Az vi rendes dikkzgyls sszehvst a diknkormnyzat vezetje kezdemnyezi, a tanv helyi rendjben meghatrozott idben. A rendkvli dikkzgyls sszehvst az iskolai diknkormnyzat vezetje vagy az intzmny igazgatja kezdemnyezheti.

- Az vi rendes dikkzgylsen a diknkormnyzat s az intzmny kpviselje beszmol az elz dikkzgyls ta eltelt idszak munkjrl, klns tekintettel a gyermeki jogok, a tanuli jogok helyzetrl s rvnyeslsrl.

- A dikkzgylsen a tanulk az intzmny lett rint gyekben krdseket intzhetnek a diknkormnyzat, illetve az intzmny vezetshez.

- A dikkzgyls napirendi pontjait a megrendezse eltt tizent nappal nyilvnossgra kell hozni.

A dikkzgyls sszehvsrt az igazgat felels. A dikkzgyls 1 tanv idtartamra a tanulk javaslatai alapjn 3 f dikkpviselt vlaszt.

Az iskolai diknkormnyzat mkdshez szksges feltteleket (helyisgek, berendezsek hasznlata stb.) az intzmny vezetse (ill. fenntartja) teljes kren trtsmentesen biztostja.

A diknkormnyzat a bevteleinek felhasznlsrl (pl. hulladkgyjts stb.) maga dnt.

2.5 Kapcsolattarts a szlkkel, tanulkkal, az iskola partnereivel

 

Az eredmnyes nevel-oktat munka, a gyermeki szemlyisg harmonikus fejlesztsnek elengedhetetlen felttele a szli hz, a tanuli s a pedaggus kzssg koordinlt, aktv egyttmkdse. A tanul, a szl s a pedaggus az iskolai nevels – tants - tanuls folyamatnak hrom egymsra utalt, azonos rdek szereplje. Az rdekazonossg ellenre az egyttmkds alkalmazkodsi kpessget, emptit, bizalmat, fegyelmet s sok trelmet kvn mindhrom fltl. Az egyttmkds fontos felttele, hogy a partnerek ismerjk alaposan az iskola nevelsi programjt, klnsen annak els szakaszt, amely az itt foly nevel-oktat munka alapelveit, cljait, feladatait, eszkzeit s eljrsait hatrozza meg. Ez adhatja meg a tartalmt az egyttmkdsnek.

(A szlk megnyerse, szemlletformlsa az egyttmkds nvelse rdekben a kooperatv technikk alkalmazsa - szli rtekezlet.

Az SNI tanulkkal s szleikkel trtn folyamatos kapcsolattarts.

Nyilvnossg biztostsa az integrcis oktatsrl.

A) A szl s az iskola egyttmkdsnek formi:

Az egyttmkds sorn elszr azokat a krdseket kell rendezni, hogy milyen mdon mkdhet kzre, segtheti a szl az iskolban foly nevelmunkt, illetve az iskola milyen mdon s formban nyjthat segtsget a szlnek gyermeke helyes nevelshez.

1. A szlk rszrl a nevelmunka segtshez az albbi kzremkdsi formkat vrjuk el:

·         aktv rszvtelt az iskolai rendezvnyeken,

·         szinte vlemnynyilvntst,

·         egyttmkd magatartst,

·         aktv kzremkdst a partneri ignyek, elgedettsg- s elgedetlensg mrsben

·         nevelsi problmk szinte megbeszlst, kzs megoldst, a csaldi nevelsben jelentkez nehzsgek kzs legyzst,

·         rdekld-segt hozzllst,

·         szponzori segtsgnyjtst.

2. Iskolnk a gyermekek helyes nevelshez a kvetkez segtsgnyjtsi formkat knlja:

·         osztly szli rtekezletek (flvente legalbb egy),

·         fogad rk, (minden hnap els htf)

·         csaldltogatsok,

·         rendkvli megbeszlsek,

·         nylt napok, nylt rk szervezse

·         rendszeres s folyamatos tjkoztats a tanul elmenetelrl, magatartsrl,

·         plyavlasztsi tancsads

Jl segthetik az egyttmkdst az iskolnkban kialakult hagyomnyok kzs polsa, fejlesztse, az iskolai nnepsgek egyb rendezvnyek is.

Ezek a kvetkezk:

·         tanvnyit nnepsg

·         iskolai vers- s przamond versenyek,

·         karcsonyi msor,

·         farsangi rendezvnyek,

·         anyk napi msorok,

·         pedaggus napi msorok,

·         szli bl

·         ballagsi nnepsg,

·         tanvzr nnepsg

A felsorolt esemnyek alkalmat teremtenek az iskola szmra, hogy bemutathassa a nevel-oktat munka folyamatt, annak eredmnyeit s nehzsgeit a szlk szmra. A szlk kzvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejldsvel, haladsval kapcsolatosan. A programok lehetsget adnak a szlk aktv rszvtelre, az egyttmkdsre is.

B) A tanul s a pedaggus egyttmkdsnek formi, alkalmai, lehetsgei:

·         ktelez tantsi rk,

·         nem ktelez iskolai rk,

·         szakkri foglalkozsok,

·         nekkari rk,

·         kzs kirndulsok,

·          klubdlutnok,

·         kzsen vgzett hasznos munkk,

·         sportversenyek, vetlkedk,

·         dik frumok,

·         szemlyes megbeszlsek,

A szlk kzssgnek kpviseleti szervei: osztly s iskolai SZMK vlasztmnyok.

A tanulkat az iskolai diknkormnyzat vlasztott vezeti kpviselik. A diknkormnyzatot megbzott pedaggus segti munkja vgzsben.

2.6. A tanulmnyok alatti vizsga vizsgaszablyzata

2.6.1. A vizsgaszablyzat clja

 

Vizsgaszablyzatunk clja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26. (2) bekezdsben foglalt felhatalmazs alapjn a tanulk tanulmnyok alatt tett vizsgi lebonyoltsi rendjnek szablyozsa.

A fenti jogszablyban foglalt szablyozs szerint

- tanulmnyok alatti vizsga kvetelmnyeit, rszeit (rsbeli, szbeli, gyakorlati)

- s az rtkels rendjt a neveltestlet a pedaggiai program alapjn hatrozza meg s a helyben szoksos mdon nyilvnossgra hozza.

A tanulmnyok alatti vizsgk clja:

- azon tanulk osztlyzatainak megllaptsa, akiknek flvi vagy v vgi osztlyzatait vkzi teljestmnyk s rdemjegyeik alapjn a jogszablyok s az intzmny Pedaggiai Programja szerint nem lehetett meghatrozni

- a pedaggiai programban meghatrozottaknl rvidebb id alatt (tanv sszevonssal) szeretn a kvetelmnyeket teljesteni.

A szablyosan megtartott tanulmnyok alatti vizsga nem ismtelhet.

2.6.2. A vizsgaszablyzat hatlya

 

Jelen vizsgaszablyzat az intzmny ltal szervezett tanulmnyok alatti vizsgkra, azaz:

·         osztlyoz vizsgkra,

·         klnbzeti vizsgkra,

·         javtvizsgkra,

·         s ptl vizsgkra vonatkozik.

Hatlya kiterjed az intzmny valamennyi tanuljra:

  • aki osztlyoz vizsgra jelentkezik,
  • akit a neveltestlet hatrozatval osztlyoz vizsgra utast,
  • akit a neveltestlet hatrozatval javtvizsgra utast.
  • magntanulkra,
  • vendgtanulkra.

Kiterjed tovbb ms intzmnyek olyan tanulira

  • akik tvtelket krik az intzmnybe s ennek feltteleknt az intzmny igazgatja klnbzeti vizsga lettelt rja el.

Kiterjed tovbb az intzmny neveltestletnek tagjaira s a vizsgabizottsg megbzott tagjaira.

Minden vizsga rsbeli vagy szbeli, vagy gyakorlati vizsgarszbl llhat az iskola Pedaggiai Programja alapjn.

2.6.3. Osztlyoz vizsga

 

Az intzmny osztlyoz vizsgt a flvi s v vgi jegyek lezrst megelz kt htben kell megszervezni.

Osztlyoz vizsgt kell tennie teljestmnynek rtkelse cljbl a tanulnak, ha a tantsi v sorn jogszablyban meghatrozott mrtk igazolt s igazolatlan hinyzst gyjttt ssze, s emiatt flvi vagy v vgi osztlyzatt nem tudta a szaktanr megllaptani.

Az osztlyoz vizsghoz vezet hinyzs mrtke 250 ra, illetve egy adott tantrgybl a tantsi rk tbb mint 30 % - a.

Osztlyoz vizsgt kell tennie a tanulnak a flvi s v vgi jegyek lezrst megelz kt htben, ha

- felmentst kapott –krelmre - a ktelez tanrai foglalkozsok ltogatsa all a Kt. 69. (2) bekezdse szerint sajtos helyzete miatt,

- engedlyt kapott arra, hogy egy vagy tbb tantrgy tanulmnyi kvetelmnynek egy tanvben vagy az elrtnl rvidebb id alatt tegyen eleget.

Sikeres osztlyoz s elrehozott vizsga esetn az adott tantrgybl a tanulmnyok megrvidtsre is engedlyt kaphat a tanul.

A vizsgznak az rsbeli vizsgk megvlaszolshoz rendelkezsre ll id vizsgatrgyanknt 45 perc. Szbeli vizsga egy vizsgznak egy vizsganapra legfeljebb hrom vizsgatrgybl szervezhet. A vizsgztats idtartama 10 percnl nem lehet tbb.

A tanulmnyok alatti vizsgn az SNI tanulnl a vizsga sorn lehetv kell tenni mindazon mentessgek, kedvezmnyek rvnyestst, amelyet a tanul megfelel vizsglat, szakrti vlemny alapjn kapott.

A vizsgn trtnt brmely szablytalansg esetn a vizsgaszablyzatban lertaknak megfelelen kell eljrni.

A tanulmnyok alatti vizsgn elrt eredmny csak akkor tmadhat meg, ha az intzmny nem a Pedaggiai Programban meghatrozott kvetelmnyeket kri szmon, vagy a vizsgztats sorn olyan eljrsi hiba trtnt, amely vlhetleg a tanul teljestmnyt htrnyosan befolysolta.

Az osztlyoz vizsgt megismtelni, eredmnyn javtani nem lehet. Ha a szablyosan megtartott osztlyoz vizsga elgtelen, a tanulnak a tanvet ismtelnie kell.

2.6.4. Klnbzeti vizsga

 

A klnbzeti vizsgk idpontjt az igazgat hatrozza meg.

Iskolavltoztats vagy klfldi tanulmnyok magyarorszgi folytatsa feltteleknt rhatja el az Intzmny a klnbzeti vizsga lettelt. Abbl a tantrgybl vagy tantrgyrszbl kell klnbzeti vizsgt tennie a tanulnak, amelyet az Intzmny a megkezdeni tervezett vfolyamtl alacsonyabb vfolyamon tantott, s amely tantrgy, tananyag ismerete felttele a sikeres tovbbhaladsnak, a magasabb vfolyamra lpsnek.

A klnbzeti vizsga tantrgyainak, tartalmnak meghatrozsa sorn mindig egyedileg kell az Intzmny vezetjnek hatrozatot hoznia a jelentkez tanul gyben.

2.6.5. Javtvizsga

 

Ha a tanul tanv vgn – kt tantrgybl- elgtelen osztlyzatot kap, javtvizsgt tehet.

Javtvizsga augusztus 15. s augusztus 31. kztti idpontban szervezhet.

A javtvizsga bizottsgban a krdez tanr lehetsg szerint ne a tanult javtvizsgra utast kollega legyen. A tanult a vizsga eredmnyrl azonnal tjkoztatni kell.

2.6.6. Ptl vizsga

 

Abban az esetben, ha a tanul nhibjn kvl nem tudja teljesteni az osztlyoz/klnbzeti vizsga kvetelmnyeit, a teljes vizsga anyagbl, vagy a nem teljestett vizsgarszbl - krelmre - ptl vizsgt tehet. Idpontjt egyni elbrls alapjn az igazgat jelli ki.

2.6.7. Fggetlen vizsgabizottsg eltt zajl vizsga

 

A fggetlen vizsgabizottsg eltt letehet tanulmnyok alatti vizsgt a Kormnyhivatal szervezi.

A tanul – kiskor tanul esetn a szlje alrsval – a flv, illetve a szorgalmi id utols napjt megelz huszonkettedik munkanapig, amennyiben hinyzs miatt nem rtkelhet s osztlyoz vizsga lettelre kap engedlyt, az engedly megadst kvet hrom napon bell jelentheti be, ha fggetlen vizsgabizottsg eltt kvn vizsgt tenni.

A tanul amennyiben a tanv vgn valamely tantrgybl / tantrgyakbl megbukott, s javtvizsgt tehet, a bizonytvny tvtelt kvet tizent napon bell krheti, hogy a javtvizsgt fggetlen vizsgabizottsg eltt tehesse le

2.6.8. Tanulmnyok alatti vizsgk szervezsnek legfontosabb alapelvei

 

A vizsgabizottsg minimum hrom fbl ll. Az ltala elltand feladatok

                           - elnk

                           - krdez tanr

                           - ellenrz tanr.

Az elnk

- felel a szablyok betartsrt,

- ellenrzi a vizsgzk adatait, vezeti a jegyzknyvet,

            - ha kell szavazst rendel el

Krdez tanr(ok)

- csak megfelel tanri vgzettsggel lehet

- lehetsg szerint ne az krdezze a tanult, aki vizsgra kldte.

Az igazgat felel a vizsgk szablyos lebonyoltsrt.

Ellenrz tanr

-         lehetsg szerint szakos tanr

-         felel a vizsga szablyszersgrt

 

rsbeli vizsgk ltalnos szablyai

- a tanteremben minden padban csak egy dik lhet

- a feladatlapot az iskola pecstjvel kell elltni, fel kell tntetni a tantrgy megnevezst, a tanul nevt s a dtumot

- a feladatlap megoldsnak ideje 45 perc, kivtel a nyelvi elkszt vfolyamon a clnyelv ahol 60 perc ll a tanul rendelkezsre

- a vizsgn hasznlhat segdeszkzket a szaktanr tjkoztatsa alapjn a tanul hozza magval

Egy vizsganapon kt rsbeli vizsga tehet le, de kzttk 10 perc pihenidt kell biztostani, kivtel, ptl vizsga esetn, hrom rsbeli vizsga tarthat.

Ha a vizsgz az rsbelin szablytalansgot kvet el, a felgyel tanr e tnyt jegyzknyvben rgzti, s felvezeti a feladatlapra s jelenti az igazgatnak

Az rsbeli vizsga javtsa

- a szaktanr az adott vizsganapon piros tollal kijavtja az rsbeli dolgozatot

- ha a szaktanr arra a felttelezsre jut, hogy a vizsgz meg nem engedett segdeszkzket hasznlt, - rvezeti a feladatlapra s rtesti az igazgatt.

A szbeli vizsga ltalnos szablyai

- egy napon hrom szbeli vizsga tehet le

- a vizsgznak a vizsga eltt minimum 15 perccel ktelez megjelennie

- a vizsgk ideje alatti vrakozshoz lehetsg szerint pihen helysget kell biztostani.

- a szbeli vizsgn minden vizsgz egy tmakrt hz, a tantrgyakhoz kapcsold segdeszkzkkel kszl az nll feleletre

- a felkszlsi id legalbb 20 perc, kivtel az idegen nyelv ahol nincs felkszlsi id

- a felelet sorn a tanul a felkszlsi id alatt ksztett jegyzeteit hasznlhatja

- a felelet maximum 10 percet tarthat

- ha a vizsgz az adott tmakrbl teljes tudatlansgrl tesz tanbizonysgot, egy alkalommal pttmakrt hz

- kt tantrgy kztt a vizsgz pihenidt krhet

- Ha a szbelin a vizsgz szablytalansgot kvet el, az elnk figyelmezteti, jegyzknyvet kszt s a vizsgabizottsg a dnt a szbeli eredmnyrl.

Szablytalansgok esetben a vizsgabizottsg elnke rtesti az igazgatt, aki a trvnyek alapjn dnt.

2.6.9. A vizsgatrgyak rszei s kvetelmnyei

Minden vizsgatantrgy kvetelmnyei azonosak az adott vfolyam adott tantrgynak az intzmny pedaggiai programjban tallhat kvetelmnyrendszervel.

Azon tantrgyak esetn, amelyek nem kerltek kln felsorolsra, a flvi ill. v vgi tmazrk feladataira irnyul feladatlap kitltsvel teljesthet az osztlyoz/ klnbzeti vizsga.

 

A vizsgaszablyzat hatlybalpse a 2013/2014-es tanv vgn megszervezend vizsgktl rvnyes, s hatrozatlan idre szl.

 

Vizsgatrgy

rsbeli

Szbeli

Gyakorlat

Magyar nyelv s irodalom

x

x

 

Trtnelem

x

x

 

Idegen nyelv

x

x

 

Matematika

x

 

 

Fizika

x

 

 

Biolgia

x

 

 

Kmia

x

 

 

Fldrajz

x

 

 

Termszetismeret

x

 

 

Testnevels

 

 

x

nek-zene

 

x

 

Informatika

 

 

x

Rajz

 

 

x

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv s irodalom

A magyar nyelv s irodalom vizsga az adott vfolyamra a helyi tantervben meghatrozott kvetelmny alapjn szvegrts-szvegalkotsi kpessget mr feladatlap megrsbl s tananyag ismerett ellenrz szbeli vizsgbl ll.

 Irodalom

rsbeli s szbeli vizsgaforma, amely az adott vfolyam(ok) tananyagt kri szmon.

Az rsbeli vizsgn szvegalkotsi kszsget vizsgl feladatot kell megoldania a tanulnak.

rtkels: 20 nyelvhelyessg, 20 szerkezet, 20 tartalmi kifejts.

A flvzr szbeli vizsgra a szaktanrnak 6, vvgi osztlyoz vizsgra 10 ttelbl ll ttelsort kell sszelltania. A ttelkifejts nllan, szabadon trtnik s kitr a stlustrtneti, alkotval kapcsolatos s irodalomelmleti ismeretekre is.

rtkels: a maximlisan elrhet pontszm 40 pont: 25 a tartalom, 15 a eladsmd.

Az ltalnos szzalkos rtkelssel pontosan kiszmthat az rdemjegy.

Magyar nyelv

rsbeli vizsgn szvegrtsi feladatlapot r. rtkels: 50pont.

A helyesrs rtkelse a javts szablyai szerint trtnik.

A nyelvtan szbeli vizsgra pl. A flvzr szbeli vizsgra a szaktanrnak 6, vvgi osztlyoz vizsgra 10 ttelbl ll ttelsort kell sszelltania. A szbeli ttelekhez a tanul legalbb hrom gyakorlati feladatot kap, melyek alapjn a ttelt kifejti.

rtkels: maximlisan 50 pont szerezhet: ttelkifejts: 10, els feladat 10 pont, msodik feladat

10 pont, msodik 10 pont, eladsmd 10 pont. Az rdemjegy adsa az ltalnos szzalkos rtkelsnek megfelelen trtnik.

Trtnelem

A trtnelemvizsga rsbeli s szbeli rszbl ll. Az rsbeli s a szbeli vizsga az adott tanv/ flv tananyagt figyelembe vve kri szmon a tanul ismereteit.

Az rsbeli vizsgarsz egy rvid vlaszokat ignyl rszbl s kt rviden kifejtend esszbl ll.

A rvid vlaszt ignyl krdsek topogrfiai, kronolgiai s fogalomhasznlati krdseket tartalmaznak. A kt essz kzl az egyiknek egyetemes trtneti, a msiknak magyar trtnelmi tmt kell fellelnie. Az esszk formja s rtkelse megegyezik az rettsgi vizsga dolgozatainak formjval s rtkelsvel.

Az rsbeli vizsga idtartama 45 perc.

A szbeli vizsgn tz ttelbl kell hzni a tanulnak. A hzott ttelekhez a tanul forrsokat kap, amelyek felhasznlsval kell kifejtenie a kapott ttelt.

A vizsga pontjainak megoszlsa:

rsbeli vizsgarsz: 60 pont, ebbl a rvid vlaszt ignyl feladatokkal 30 pontot, a kifejtend feladatokkal 2 15 = 30 pontot lehet elrni. A szbeli vizsgn elrhet pontszm 40 pont.

Az sszes elrhet pontszm 100 pont.

Idegen nyelv

Az idegen nyelvi vizsga rsbeli s szbeli vizsgarszekbl ll.

Az rsbeli vizsga szmon kri a megfelel tanv vagy tanvek tananyagt. gy az rsbeli vizsga a kvetkez rszekbl ll: nyelvhelyessg s fogalmazs-szvegalkots (esetleg ezek helyett olvassrts s halls utni megrts). A tanul – a fogalmazsi feladat kivtelvel – nem hasznlhat segdeszkzt, a fogalmazsi feladat megoldsakor sztr hasznlata megengedett. Az rsbeli vizsga 45 perces, az elrhet pontszm 80 pont. A szbeli vizsga hrom rszbl ll: ktetlen beszlgets meghatrozott tmban, egy szituci eljtszsa s kplers. Mindhrom feladatot ttelhzs alapjn kapja a vizsgz. A szbeli vizsgn 20 pontot lehet elrni.

Matematika

A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap rsbeli megoldsbl ll.

Az rsbeli feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak: legalbb hat, de legfljebb ht feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, defincik, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, legalbb ngy (egy vagy tbb krdsbl ll) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl kt feladat knnyebb (rutinfeladatok), legalbb kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val

Fizika

A vizsga egy 45 perces rsbeli vizsgarszbl ll. Az rsbeli vizsga t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, trvnyszersgek, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, tovbbi hrom feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl egy feladat knnyebb (rutinfeladatok), kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val.

Biolgia

A vizsga egy 45 perces rsbeli vizsgarszbl ll. Az rsbeli vizsgra 60 pont adhat.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. Az rsbeli feladatsor megoldsval 60 pontot lehet elrni. A feladatok kztt szerepelnie kell az albbi feladattpusoknak:

 braelemzs

 rvid vlaszos feladatok

 feleletvlaszts (teszt) feladatok

Kmia

A kmiavizsga egy 45 perces rsbeli  vizsgarszbl ll.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. Az rsbeli feladatsor megoldsval 60 pontot lehet elrni. A feladatok kztt szerepelnie kell az albbi feladattpusoknak:

 rvid kiegsztend tpus feladatok

 feleletvlaszts (teszt) feladatok

 legalbb kt szmtsi feladat

Fldrajz

A fldrajzvizsga egy 45 perces rsbeli vizsgbl ll. Az rsbeli vizsgra a teljes pontszm 50pont.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti (ltalban fejezetenknt kt feladat flvi, egy feladat v vgi szmonkrs esetn).

A feladatok kztt tartalmilag hrom feladattpusnak felttlenl szerepelnie kell:

 alapvet trkpi-topogrfiai ismereteket ellenrz,

 alapfogalmakra, defincikra vonatkoz,

 termszeti s/vagy trsadalmi-gazdasgi jelensgekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerszmtsi feladat.

Termszetismeret

A termszetismeret vizsga egy 45 perces feladatlap rsbeli megoldsbl ll.

Az rsbeli feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak: legalbb hat, de legfljebb ht feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, defincik, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, legalbb ngy (egy vagy tbb krdsbl ll) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl kt feladat knnyebb (rutinfeladatok), legalbb kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val.

Testnevels

A vizsga tpusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevels tantrgybl teljes mrtkben az rettsgi

vizsgakvetelmnyeknek az adott flvben/ tanvben a tananyagban szerepl kvetelmnyeire pl. A tanulk a gyakorlati kvetelmnyeket mutatjk be sportganknt. A gyakorlati vizsga sportganknti bemutatsnak teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutats a kvetkez sportgakat tartalmazza: atltika, torna, gimnasztika, labdajtkok kzl vlaszthatan egy sportg a kzilabda, rplabda, kosrlabda, labdargs kzl.

nek–zene

Az nek-zene vizsga szbeli vizsga, mely elmleti s gyakorlati rszekre pl. A szbeli vizsgn tz ttelbl kell egyet hznia a vizsgznak, melyekbl kett a npdalelemzs, hrom a mzene-elemzs, illetve zenei fogalmak, mg a tbbi t a klnbz zenetrtneti korok tmakrt leli fl. Felelsi id maximum 15 perc, a kaphat pontszm 40 pont.

A gyakorlati rszben a vizsgznak a tanult dalokbl – egy maga ltal sszelltott (legalbb 10 npdalbl vagy mdalbl ll) listbl – a vizsgabizottsg vlasztsa alapjn egy neket el kell nekelnie. Az rtkels szempontjai: stlszer eladsmd, dallami s ritmusbeli pontossg. A maximlisan elrhet pontszm 30 pont.

Informatika

Az informatikavizsga egy feladatlapon szerepl feladatok gyakorlati megoldsbl ll.

Idtartama 45 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak:

Legalbb kt, de legfljebb hrom (egyenknt esetleg tbb rszbl ll) feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl egy feladat egy sszetett problmamegoldst ellenriz. A msik (vagy msik kt) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusaibl knnyebb feladat megoldst vrja el (rutinfeladatok).

A kvetkez segdeszkzket lehet hasznlni a gyakorlati vizsgn: szmtgp, vonalz.

Rajz s malkotsok elemzse

A rajz s vizulis kultra gyakorlati vizsgn hat ttelbl kell egyet hznia a vizsgznak. A ttelek 1 elmleti s egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. A felkszlsi id 90 perc.  A felksz

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Csengetsi rend

      7:45  Sorakoz

1.ra        8:00 - 8:45

2.ra        8:55 - 9:40

3.ra      9:55 - 10:40

4.ra     10:50 - 11:35

5.ra     11:45 - 12:30

6.ra    12:40 - 13:25

7.ra    13:30 - 14:10

8.ra      14:15 - 14:55

 
Linkek
 
Idjrs elrejelzs
 
Szavazs
Lezrt szavazsok
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros