1. AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAMOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSREND

*A fenntartói egyetértési jog gyakorlója az illetékes tankerületi igazgató. Többletkötelezettség esetén az illetékes tankerületi igazgató a fenntartói jog gyakorlását megelőzően konzultál a KLIK Központ Köznevelés-igazgatási vagy a Szakképzés - szervezési Főosztályával.

Megjegyzés: többletkötelezettség minden olyan kötelezettség, amit jogszabály nem ír elő kötelezően. A többletkötelezettség független attól, hogy korábban már szerepelt-e az intézmény Pedagógiai Programjában vagy sem.

Így nem többletkötelezettség pl. az Nkt. szeptember 1- től hatályos 1., 2., 4. vagy 6. mellékletében szereplő kötelezettség, holott ez valószínűleg az intézmények egy részénél, a korábbinál nagyobb költséggel jár. Többletkötelezettség viszont pl. a tanulmányi kirándulás, erdei iskola, tanórán kívüli rendezvények többsége stb. Ezek vélhetően eddig is szerepeltek a Pedagógiai Programokban, de most is többletkötelezettségként jelentkezik.

2. AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI MÓDOSÍTÁSA

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7.§. alapján az alábbiakra módosul vagy egészül ki az intézmény Pedagógiai programja.

2.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az intézmény egészségnevelési programja teljes körűen tartalmazza ezeket a feladatokat. Új elemként a következőekkel egészül ki:

2.1.1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

·         az elsősegély-ismeretek fontosságának bemutatása, annak népszerűsítése, illetve az, hogy az intézményben lehetőség legyen a téma akár tanórai, akár szakköri oktatására.

·         Az elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése.

·         Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne.

·         A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása.

·         A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a)      Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében

NAT 2012

EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGI TERÜLET

TERMÉSZETISMERET (5–6. ÉVFOLYAM)

6. Az ember megismerése és egészsége

Önfenntartás.

Alapfokú elsősegélynyújtás.

BIOLÓGIA (7–8. évfolyam)

6. Az ember megismerése és egészsége

Egészség.

Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek.

FIZIKA (7–8. évfolyam)

6. Az ember megismerése és egészsége

Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.

Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.

KÉMIA (7–8. évfolyam)

6. Az ember megismerése és egészsége

Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban

b)      Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásban, nevelésben

Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások, üzemlátogatások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor.

c) Elsősegély mobil alkalmazások

Javasoljuk a tanulók mobiltelefonjára ennek letöltését.

http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

2.1.2. Mindennapos testmozgás

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra.

A./ Célok, alapelvek

• Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban
• Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon
• Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok
• Gyógytorna gyakorlatok
• Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérőadottságú tanulóknak is.
• Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása
• Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)
• A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.
• A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük első tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható.
• Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

B./ A mindennapos testedzés formái

A 2012/2013-as tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben - heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre.

Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik:

a. Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3

 iskolai sportkörben való sportolás: heti 2 óra

b. A felső tagozaton a heti testnevelés órák száma. 3

 iskolai sportkörben való sportolás: heti 2 óra

c. Sportköri, ill. tömegsport órák lehetősége mindkét tagozaton mindennap biztosított

Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük:

Lehetőségeink:

• kézilabda
• labdarúgás
• kosárlabda 
• játékos testedzés

d. Szabadidő kibővítése

- a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint

- udvar, sportpálya használata stb.

e. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap.

f. Úszásoktatás

Az iskola ajánlja a szülőknek, hogy az úszni még nem tudó alsó tagozatos tanulók úszásoktatásban vegyenek részt. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is. Az úszásoktatásban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

2.2. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

·         a tanítási órákra való felkészülés,

·         a tanulók dolgozatainak javítása,

·         a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

·         a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

·         érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

·         kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

·         a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

·         tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

·         felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

·         iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

·         osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

·         az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

·         szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

·         részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

·         részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

·         a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

·         tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

·         iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

·         részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

·         tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

·         iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

·         szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

·         osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

·         Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

·         Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

·         Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

·         Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

·         Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

·         Szülői értekezletet tart.

·         Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

·         Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

·         Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

·         Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

·         Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

·         Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

·         Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.3 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A pedagógiai program V. és VI. fejezete szabályozza ezt a tartalmat.

2.3.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem, és a szociális hátrányok mérséklése céljainak megvalósítását:

-        a felzárkóztató foglalkozások,

-        kis létszámú osztályok szervezése,

-        a tehetséggondozó foglalkozások,

-        differenciált oktatás és képességfejlesztés,

-        pályaválasztás segítése,

-        napközis és tanulószobai foglalkozások,

-        iskolai étkezés biztosítása,

-        a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-        egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-        az egészségügyi szűrővizsgálatok,

-        a családi életre történő nevelés,

-        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

-        táborozási hozzájárulások,

-        a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás),

-        a szülőkkel való együttműködés,

-        tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról,

-        felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

2.4 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van.

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van a következő kérdésekben:

- az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása

- a tanulói szociális juttatások elosztási elvei eldöntésekor

- a házirend kialakításakor

- minden tanulókat érintő kérdésben

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

- a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

- a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához

Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.

Az iskolai diákközgyűlés

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.

- Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

- A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez.

- A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt választ.

Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja.

A diákönkormányzat a bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés stb.) maga dönt.

2.5 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés – tanítás - tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek.

(A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák alkalmazása - szülői értekezlet.

Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás.

Nyilvánosság biztosítása az integrációs oktatásról.

A) A szülő és az iskola együttműködésének formái:

Az együttműködés során először azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez.

1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

·         aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

·         őszinte véleménynyilvánítást,

·         együttműködő magatartást,

·         aktív közreműködést a partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérésében

·         nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

·         érdeklődő-segítő hozzáállást,

·         szponzori segítségnyújtást.

2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

·         osztály szülői értekezletek (félévente legalább egy),

·         fogadó órák, (minden hónap első hétfő)

·         családlátogatások,

·         rendkívüli megbeszélések,

·         nyílt napok, nyílt órák szervezése

·         rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

·         pályaválasztási tanácsadás

Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is.

Ezek a következők:

·         tanévnyitó ünnepség

·         iskolai vers- és prózamondó versenyek,

·         karácsonyi műsor,

·         farsangi rendezvények,

·         anyák napi műsorok,

·         pedagógus napi műsorok,

·         szülői bál

·         ballagási ünnepség,

·         tanévzáró ünnepség

A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelő-oktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is.

B) A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei:

·         kötelező tanítási órák,

·         nem kötelező iskolai órák,

·         szakköri foglalkozások,

·         énekkari órák,

·         közös kirándulások,

·          klubdélutánok,

·         közösen végzett hasznos munkák,

·         sportversenyek, vetélkedők,

·         diák fórumok,

·         személyes megbeszélések,

A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok.

A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

2.6. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.6.1. A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26.§ (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

- tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

- és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

- azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni

- a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

2.6.2. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

·         osztályozó vizsgákra,

·         különbözeti vizsgákra,

·         javítóvizsgákra,

·         és pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
• magántanulókra,
• vendégtanulókra.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

2.6.3. Osztályozó vizsga

Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt,

- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Sikeres osztályozó és előrehozott vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán az SNI tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén a vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

2.6.4. Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

2.6.5. Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén – két tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

2.6.6. Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

2.6.7. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le

2.6.8. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok

                           - elnök

                           - kérdező tanár

                           - ellenőrző tanár.

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

            - ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok)

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

-         lehetőség szerint szakos tanár

-         felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot

- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak

Az írásbeli vizsga javítása

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

- ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót.

A szóbeli vizsga általános szabályai

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le

- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

- a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó egy témakört húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre

- a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő

- a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja

- a felelet maximum 10 percet tarthat

- ha a vizsgázó az adott témakörből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttémakört húz

- két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

- Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.

Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

2.6.9. A vizsgatárgyak részei és követelményei

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

Azon tantárgyak esetén, amelyek nem kerültek külön felsorolásra, a félévi ill. év végi témazárók feladataira irányuló feladatlap kitöltésével teljesíthető az osztályozó/ különbözeti vizsga.

A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól.

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom vizsga az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmény alapján szövegértés-szövegalkotási képességet mérő feladatlap megírásából és tananyag ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll.

 Irodalom

Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon.

Az írásbeli vizsgán szövegalkotási készséget vizsgáló feladatot kell megoldania a tanulónak.

Értékelés: 20 nyelvhelyesség, 20 szerkezet, 20 tartalmi kifejtés.

A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, évvégi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik és kitér a stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretekre is.

Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 40 pont: 25 a tartalom, 15 a előadásmód.

Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.

Magyar nyelv

Írásbeli vizsgán szövegértési feladatlapot ír. Értékelés: 50pont.

A helyesírás értékelése a javítás szabályai szerint történik.

A nyelvtan szóbeli vizsgára épül. A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, évvégi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A szóbeli tételekhez a tanuló legalább három gyakorlati feladatot kap, melyek alapján a tételét kifejti.

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető: tételkifejtés: 10, első feladat 10 pont, második feladat

10 pont, második 10 pont, előadásmód 10 pont. Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik.

Történelem

A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az adott tanév/ félév tananyagát figyelembe véve kéri számon a tanuló ismereteit.

Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll.

A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyiknek egyetemes történeti, a másiknak magyar történelmi témát kell felölelnie. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével.

Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc.

A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt.

A vizsga pontjainak megoszlása:

Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2 × 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont.

Az összes elérhető pontszám 100 pont.

Idegen nyelv

Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát. Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: nyelvhelyesség és fogalmazás-szövegalkotás (esetleg ezek helyett olvasásértés és hallás utáni megértés). A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám 80 pont. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni.

Matematika

A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való

Fizika

A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.

Biológia

A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára 60 pont adható.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:

 ábraelemzés

 rövid válaszos feladatok

 feleletválasztós (teszt) feladatok

Kémia

A kémiavizsga egy 45 perces írásbeli  vizsgarészből áll.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:

 rövid kiegészítendő típusú feladatok

 feleletválasztós (teszt) feladatok

 legalább két számítási feladat

Földrajz

A földrajzvizsga egy 45 perces írásbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50pont.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén).

A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:

 alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,

 alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,

 természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerűszámítási feladat.

Természetismeret

A természetismeret vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.

Testnevelés

A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi

vizsgakövetelményeknek az adott félévben/ tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

Ének–zene

Az ének-zene vizsga szóbeli vizsga, mely elméleti és gyakorlati részekre épül. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzene-elemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 15 perc, a kapható pontszám 40 pont.

A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból – egy maga által összeállított (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló) listából – a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont.

Informatika

Az informatikavizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll.

Időtartama 45 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak:

Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok).

A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.

Rajz és műalkotások elemzése

A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tételek 1 elméleti és egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. A felkészülési idő 90 perc.  A felkészü