H�sv�t H�sv�t vas�rnapja a tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� els� holdt�lte ut�ni els� vas�rnap. A tavaszi nap�jegyenl�s�g m�rcius 21-�n van, ehhez igazodik a h�sv�t id�pontja. Ha a m�rcius 21-ei nap�jegyenl�s�g id�pontja olyan szombati napra esik amikor �ppen holdt�lte van, akkor abban az �vben a h�sv�t m�rcius 22-�n van. Teh�t ez a legkor�bbi nap, amikor elkezd�dhet a h�sv�t. A csillag�szati tavasz kezdet�t�l a legt�volabbi id�pontra es� h�sv�t vas�rnap pedig �prilis 25-e lehet. [LAP TETEJ�RE] �nnepi jelk�pek, �telek A k�kony�t, illetve p�szk�t a katolikusok h�sv�t vas�rnap reggel vitt�k szentelteni a templomba egy nagy kos�rban. A kos�r tartalma t�jegys�genk�nt k�l�nb�zhetett, azonban mindenk�ppen az �nnepre sz�nt h�sv�ti �telek voltak benne. A szentel�s t�rt�nhetett a templomban, vagy a templom udvar�n. Az �teleket a h�mzett ter�t�vel, konyharuh�val kib�lelt kos�rban min�l tetszet�sebben igyekeztek elrendezni. A h�sv�ti b�r�ny az �nnep �ldozati jelleg� �tele, amelyet m�r az �sz�vets�gi zsid�k is fogyasztottak keser� sal�t�val �s kov�sztalan keny�rrel Egyiptomb�l val� megmenek�l�s�knek �s els�sz�l�ttjeik v�lts�ga eml�kezet�re. Izs�k helyett le�lt kos szerepel �brah�m �ldozat�ban is. Engesztel� napjukon pedig a zsid�k a puszt�ba b�nbakot eresztettek. M�sik igen r�gi h�sv�ti eledel�nk a toj�s az �let �s �jj�sz�let�s archaikus jelk�pe. Kereszt�ny magyar�zat szerint, amint a toj�sb�l �j �let kel, �gy t�mad f�l Krisztus is s�rj�b�l az emberek megv�lt�s�ra. Egy m�sik felfog�sban a toj�sh�j az �sz�vets�get, belseje az �jtestamentomot jelk�pezi. Piros sz�ne Krisztusnak az emberis�g�rt kiontott v�r�re eml�keztet. Ez ut�bbi mot�vum sz�mtalan v�ltozatban a n�phiedelmek k�z�tt is megtal�lhat�. A k�rmendiek p�ld�ul �gy mes�lik, hogy mikor J�zust keresztre fesz�tett�k, odament egy asszony, aki kosar�ban toj�st vitt. Letette �s elkezdett im�dkozni. Egyszercsak egy cs�pp v�r cs�ppent az egyik toj�sra �s megpirosodott t�le. Ez�rt festik pirosra a toj�st h�sv�tkor. A sonka a paraszti �let gazdas�gi �s kultikus rendje k�vetkezt�ben m�r igen r�g�ta a jellegzetes h�sv�ti eledelek k�z� tartozik, sok helyen kiszor�tva az eredetileg szok�sos b�r�nyt. A hozz� f�z�d� hiedelmek ink�bb m�gikus, mint szakr�lis jelleg�ek. [LAP TETEJ�RE] A locsolkod�s A locsolkod�s magyar h�sv�ti hagyom�ny. E szok�s szerint h�sv�t h�tf�n hajnalt�l a fi�k v�zzel, vagy illatos k�lnivel locsolj�k meg az ismer�s l�nyokat. V�zbevet�, v�zbeh�ny� h�tf�nek nevezt�k, ugyanis m�g �tven �vvel ezel�tt is elterjedt form�j�ban v�d�rnyi v�zzel locsoltak, vagy az itat�v�ly�ba dobt�k a l�nyokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruh�jukban pomp�ztak. A v�rosokban, illetve napjainkban a finomabb form�ja az elterjedt, amikor illatos parf�mf�les�ggel, locsol�vers elmond�s�val kell ki�rdemelni a jutalmul kapott toj�st. [LAP TETEJ�RE] Locsol�versek J� reggelt, j� reggelt, Kedves liliomsz�l, Meg�nt�zlek r�zsav�zzel, Hogy nem hervadozz�l. Kerek erd�n j�rtam, Piros toj�st l�ttam. B�r�ny h�zta reng� kocsin, Mindj�rt ide sz�lltam.. Nesze h�t r�zsav�z, gy�ngy�m, gy�ngyvir�gom, Hol a toj�s, piros toj�s, tariszny�mba v�rom! H�sv�t t�j�n �des szok�s, A v�d�rrel locsolkod�s. N�lam is van szagos k�lni, Ha r�d �nt�m meg fogsz �lni? Kiny�lt az ibolya h�sv�t hajnal�ra, Csepegj�l r�zsav�z erre a kisl�nyra. R�zsav�zt�l majd megl�tod, sz�p �s �gyes leszel, Ugye kisl�ny a zsebembe piros toj�st teszel? H�sv�t m�sodnapj�n, r�gi szok�s szerint, fogadj�k sz�vesen az �nt�z� leg�nyt. �n m�g a leg�nys�ghez igaz, kicsi vagyok, de az�rt �nt�z� leg�nynek m�giscsak felcsapok. Esztend� ilyenkor megint csak itt vagyok, ha e locsol�s�rt piros toj�st kapok! Kor�n reggel �tra keltem, Se nem ittam, se nem ettem, T�rdig j�rtam m�r a l�bam, hogy �nt�zzem, alig v�rtam. Piros toj�s, feh�r nyuszi, Locsol�s�rt j�r egy puszi.