Betlehemez�s

A kar�csonyi �nnepnek m�r r�g�ta r�sze a dramatikus betlehemes j�t�k, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok el�tt adtak el�. A j�t�k J�zus sz�let�s�nek fontosabb esem�nyeit mutatja be a Biblia alapj�n. Ez a szok�s id�vel elszakadt a templomokt�l �s sz�mos v�ltozatban n�pszok�sk�nt �lt tov�bb.

A legr�gibb ismert magyar nyelv� betlehemes j�t�k sz�vege a v�ci egyh�zmegyei k�nyvt�rb�l ker�lt el�. Liptay Istv�n ecsegi pl�b�nos jegyezte fel 1684 �s 1694 k�z�tt. Betlehemezni �ltal�ban kar�csony d�lut�nj�n indultak a fiatalok, s k�s� estig sorba j�rt�k a falu port�it.

Napjainkban k�tf�le betlehemez� szok�s ismeretes: az egyik az �l� szerepl�kkel, a m�sik b�bfigur�kkal j�tszott v�ltozat. Mindk�t fajt�j�t hasonl�k�ppen j�tssz�k, azonos szerepl�kkel (p�sztorok, angyalok, M�ria, J�zsef).


A betlehemez�s fontos kell�ke a kis templom, melynek belsej�t a bibliai t�rt�net szerepl�i n�pes�tik be, egyikb�l sem hi�nyozhat a kir�lyokat Betlehembe vezet� csillag.

A b�bt�ncoltat� betlehem f�leg a Balaton-felvid�ken szok�s, ugyanazt a t�rt�netet kis b�bsz�npadon b�bfigur�kkal adj�k el�. A k�z�pkorban ezt a j�t�kot az olt�ron mutatt�k be, s mivel k�s�bb vil�gi elemek is sz�v�dtek az el�ad�sba, kitiltott�k a templomb�l.
Ugyancsak a Dun�nt�lon terjedt el a „Sz�ll�st keres a szent csal�d” elnevez�s� szok�s. Egy-egy faluban 10-15 csal�d vesz r�szt a j�t�kban, egy festett szentcsal�d-k�pet december 15-t�l kezdve minden nap hangos �neksz�val m�s-m�s h�zba k�t�ztetnek.