A Mikl�s (Nicolaus) n�v a nicos, azaz "gy�zelem" �s a laos, azaz "n�p" sz�b�l ered. A Mikl�s n�v teh�t annyi, mint a n�p gy�zelme, mivel �let�vel �s tan�t�s�val sok n�pnek bizony�totta, hogyan lehet a v�tkek �s b�n�k felett gy�zedelmeskedni. M�s megk�zel�t�sb�l a nicos, azaz a gy�zelem �s a dics�ret sz�b�l a gy�zelmes dics�ret, ami megvolt �benne. Legend�j�t az argoszi mesterek �rt�k meg.

Mikl�s, Petara v�ros�nak polg�ra gazdag �s szent �let� sz�l�kt�l sz�rmazott. A gyermek els� nap, f�r�szt�s k�zben egyenesen meg�llt a mosd�tekn�ben. R�ad�sul szerd�n �s p�nteken csak egyszer szopott. F�lserd�lv�n nem vett r�szt az ifjak sz�rakoz�saiban, ink�bb templomba j�rt. Amit ott a Szent�r�sb�l meg�rtett, azt megjegyezte. Sz�lei hal�la ut�n azt kereste, hogyan tudn� roppant vagyon�t az emberi dics�ret helyett Isten dics�s�g�re ford�tani. T�bb j�t�tem�ny�t �rzik a feljegyz�sek, az egyik �gy sz�l:


Mikl�s, mint mondj�k, hallott egyszer egy emberr�l, akinek h�rom elad� l�ny�t nem akarta senki feles�g�l venni. Olyan szeg�nyek voltak, hogy nem tudott vel�k hozom�nyt adni, s�t, lassan enni�k sem volt mit. Akkor egy este mag�hoz h�vta l�nyait az apa, �s azt mondta nekik: Kedves gyermekeim, tudj�tok, hogy �llunk. Se munk�m, se p�nzem. Nekem, �regembernek elegend� a nyomor�s�ghoz az, amit �sszekoldulok. De ti biztosan �hen haln�tok mellettem. Ez�rt �gy hat�roztam, hogy eladlak benneteket rabszolg�nak. M�r holnap szolg�latba kell �llnotok. A l�nyok s�rva fakadtak. Ink�bb meghalunk, de akkor se adjon el - mondta a legid�sebb a h�gainak. Im�dkozzunk a kereszt�nyek isten�hez, javasolta a legfiatalabb. H�tha csod�t tesz vel�nk. J�, egyezett bele a k�z�ps�, im�dkozzunk �s vigasztal�djunk. Meghalni napkeltekor is r��r�nk. Let�rdeltek egym�s mell�, �s im�dkozni kezdtek. Fennhangon panaszolt�k el Istennek szomor� sorsukat.

A j�mbor Mikl�s p�sp�k �jszaka a v�ros cs�ndes utc�it j�rta, hogy szok�sa szerint alamizsn�t osszon a hidak alatt lak� koldusoknak. Ezen az est�n ott vitt el az �tja a szeg�ny ember h�za el�tt. A nyitott ablakon �t kihallatszott, amint a l�nyok az �rhoz im�dkoztak. Meg�llt �s figyelmesen hallgatta �ket. Nagyon elszomor�totta, amit hallott. De az �r�m is elfogta, mert a l�nyoknak Isten ir�nti bizalma mutatta, hogy a kereszt�ny hit mind t�bb k�vet�re tal�l. Gyorsan visszat�rt a kolostorba, s felnyitott egy titkos l�d�t. Ebben azokat az �rt�kes aj�nd�kokat �rizte, amelyeket a h�v�k �ldozatk�nt tettek Isten olt�r�ra. N�h�ny nappal azel�tt hozott p�ld�ul egy gazdag keresked� h�rom �kl�mnyi sz�narany g�mb�t. �gy akarta megk�sz�nni Istennek, hogy eg�szs�ges ut�dja sz�letett. A j�s�gos p�sp�k a ruh�ja r�ncai k�z� rejtette a h�rom aranyg�mb�t, bez�rta a l�d�t �s kil�pett az utc�ra. Hamarosan megtal�lta a h�zat, ahol a l�nyk�k im�dkoztak. Egy hatalmas fa �gai tereb�lyesedtek a m�g mindig nyitva �ll� emeleti ablak el�tt. Mikl�s atya az �v�be gy�rte k�p�nyeg�nek sz�rnyait, �s felm�szott a f�ra. Onnan �ppen bel�tott az ablakon. A h�rom l�ny �sszeb�jva aludt k�z�s �gy�ban. Mosolyogva n�zte �ket, az im�ds�gukra gondolt, �s halkan, �vatosan az �gytakar�jukra gur�totta a h�rom aranygoly�t. Hazafel� elk�pzelte a l�nyok �r�m�t, akiket nem kell m�r eladni rabszolg�nak, �s biztos, hogy hamarosan mindh�rman f�rjet is tal�lnak maguknak, aki sz�vesen fogadja �ket otthon�ban.

A h�rom n�v�r m�snap megk�sz�nte Isten kegyelm�t, a csod�t, amit vel�k tett. Elmentek v�rosuk kicsiny templom�ba Mikl�s p�sp�kh�z, �s megkeresztelkedtek. �s amikor f�rjhez mentek �s gyermekeket sz�ltek, azokat is elvitt�k hozz�.