Az �nnep kezdetei a IV. sz�zadba ny�lnak. Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya (�373) �s Aranysz�j� Szent J�nos (*407) m�r tud Mindenszentek �nnep�r�l, melyet m�jus 13-�n, illetve p�nk�sd ut�ni els� vas�rnap �ltek meg. E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja.

Nyugaton 609-ben t�nik f�l el�sz�r ez az �nnep, mikor m�jus 13-�n a "Sz�z M�ria, V�rtan�k Boldog- asszonya �s minden v�rtan�k" tisztelet�re avatj�k f�l a r�mai Pantheont. Nemcsak v�rtan�kat, hanem val�ban minden szentet november 1-j�n �rhonban �s Angli�ban kezdtek �nnepelni a 700-as �vekben, �s ez az �nnep hamarosan �ltal�nos lett.

Mindenszentek valamik�ppen �gi arat�si �nnep: "a p�nk�sd epif�ni�ja" nev�t is kapta.
Az elhal� b�zamagb�l kin�v� term�st l�tjuk �s csod�ljuk. �s ez az arat�s m�g folyik: a szentek kara a teljesed�s fel� ir�ny�tja szem�nket, a c�lhoz, amelyre Isten teremtett, rendelt.

A hozz�tartoz�k temet�j�r�sa m�r okt�berben megkezd�dik. Helyrehozz�k a s�rokat, krizant�mmal, �szir�zs�val, az elm�l�s vir�gaival d�sz�tik �ket. Ilyenkor az ismeretlen holtakra is gondot ford�tanak az emberek. Mindenszentek est�j�n az elt�vozottak eml�kezet�re megsz�lalnak a harangok, �s gyerty�k gy�lnak. Ez alatt az id� alatt a lelkek jelk�pesen megpihennek.

Az �s�k s�rj�n�l �sszegy�lik a rokons�g, �s a halottak �dv��rt im�dkozik.

Azokra is kegyelettel gondolnak, akik idegenben vagy ismeretlen helyen nyugszanak.

Mire bes�t�tedik,
a temet� sz�mtalan gyertya �s m�cses f�ny�radat�ban �szik.

Meghatotts�g �s tisztelet hatja �t ilyenkor a lelkeket.

Halottak napja Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048, ap�t 994-t�l) ered, ki eml�knapul a Cluny anyah�z al� tartoz� minden benc�sh�zba bevezette. Ez a rendelete (998) m�ig f�nnmaradt. Hamarosan a benc�s renden k�v�l is meg�lt�k; a 14. sz�zad elej�t�l R�ma is �tvette.

A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak, ez�rt r�gen sokfel� sz�mukra is megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. Egyes vid�keken a temet�be vitt�k ki az �telt, s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k. Szeged k�rny�k�n �mind�nszentek kal�csa�, �k�duskal�cs� n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt.

Egy n�phit szerint, aki vir�got szak�t a s�rr�l, azt elviszi a halott. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re.

�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban.

Erre a h�tre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a f�ldeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. Ehelyett �r�ltek, kukoric�t morzsoltak...
Az �nnepl�s �s a gy�sz napjai ezek, amikor a n�ma k�nnyekt�l a hangos zokog�sig utat t�rhet mag�nak az eml�kez�s, a f�jdalom.

Halottak napj�nak kereszt�nys�g el�tti t�rt�nete:


Halloween az egyik legr�gibb �nnep, eredete �vsz�zadokra vezethet� vissza. Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki.
�vsz�zadokkal ezel�tt a mai Nagy-Britannia �s �szak-Franciaorsz�g ter�let�n �ltek a kelt�k. A kelt�k a term�szetet magasztalt�k, �s sok istent im�dtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munk�t �s pihen�st jelk�pezte, tette gy�ny�r�v� a f�ldet �s n�vesztette a term�st.
A kelta �j�vet november 1-�n �nnepelt�k egy nagy fesztiv�llal, mely a nap-szezon v�g�t, a s�t�ts�g �s hideg kezdet�t jelezte. A kelta hagyom�ny szerint a napisten Samhain, a hal�l �s s�t�ts�g isten�nek fogs�g�ba ker�lt ilyenkor.

Az �j�v el�est�j�n, okt�ber 31-�n, a hiedelem �gy tartotta, Samhain �sszeh�vta a halottakat. A halottak k�l�nb�z� form�ban jelentek meg; a rossz lelkek, �llatok figur�it �lt�tt�k fel, f�k�nt macsk��t.

Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s a hossz�, hideg t�lre elrakt�rozt�k, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny- �s �llat�ldozatokat mutattak be, �s t�z k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Amikor elj�tt a reggel, a papok minden csal�dnak parazsat adtak, hogy �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek a t�zek tartj�k melegen az otthonokat �s �zik ki a gonosz szellemeket.
November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt koszt�m�kbe �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos fesztiv�lt tartottak. Ez a fesztiv�l volt az els� Halloween.


Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Sok hagyom�nyt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe, �s november 1 k�r�l tartott�k. A k�vetkez� �vsz�zadok folyam�n a kelta Samhai fesztiv�l �s a r�mai Pomona-nap hagyom�nyainak kevered�s�vel j�tt l�tre az els� �szi �nnep.