iskmonok
iskmonok
A pontos id
 
Jelenlegi ltogatk szma
Induls: 2008-09-21
 
Iskolai informcik

2022/2023

 szi sznet: 2022. oktber 31. - november 01. A sznet eltti utols tantsi nap 2022.oktber 28. (pntek), a sznet utni els tantsi nap 2021. november 07. (htf).
1-2. Igazgati sznet: 2022. november 02-03.
3. Igazgati sznet: 2022. november 04. Plyaorientcis nap
 Tli sznet: 2022. december 22. - 2023. janur 06. A sznet eltti utols tantsi nap 2022.december 21. (szerda), a sznet utni els tantsi nap 2023. janur 09. (htf).
 Tavaszi sznet: 2023. prilis 06. - prilis 11. A sznet eltti utols tantsi nap 2023. prilis 05. (szerda), a sznet utni els tantsi nap 2023. prilis 12. (szerda).
4. Igazgati sznet: 2023. mjus 26. - Gyermeknap/DK
5. Igazgati sznet: Szabadon felhasznlhat
 
Men
 
Naptr
2026. Mjus
HKSCPSV
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Aktulis hrek
Aktulis hrek : Pedaggiai Program1

Pedaggiai Program1

  2013.09.20. 11:31

Pedaggia Program1


2.6.9. A vizsgatrgyak rszei s kvetelmnyei

Minden vizsgatantrgy kvetelmnyei azonosak az adott vfolyam adott tantrgynak az intzmny pedaggiai programjban tallhat kvetelmnyrendszervel.

Azon tantrgyak esetn, amelyek nem kerltek kln felsorolsra, a flvi ill. v vgi tmazrk feladataira irnyul feladatlap kitltsvel teljesthet az osztlyoz/ klnbzeti vizsga.

 

A vizsgaszablyzat hatlybalpse a 2013/2014-es tanv vgn megszervezend vizsgktl rvnyes, s hatrozatlan idre szl.

 

Vizsgatrgy

rsbeli

Szbeli

Gyakorlat

Magyar nyelv s irodalom

x

x

 

Trtnelem

x

x

 

Idegen nyelv

x

x

 

Matematika

x

 

 

Fizika

x

 

 

Biolgia

x

 

 

Kmia

x

 

 

Fldrajz

x

 

 

Termszetismeret

x

 

 

Testnevels

 

 

x

nek-zene

 

x

 

Informatika

 

 

x

Rajz

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv s irodalom

A magyar nyelv s irodalom vizsga az adott vfolyamra a helyi tantervben meghatrozott kvetelmny alapjn szvegrts-szvegalkotsi kpessget mr feladatlap megrsbl s tananyag ismerett ellenrz szbeli vizsgbl ll.

 Irodalom

rsbeli s szbeli vizsgaforma, amely az adott vfolyam(ok) tananyagt kri szmon.

Az rsbeli vizsgn szvegalkotsi kszsget vizsgl feladatot kell megoldania a tanulnak.

rtkels: 20 nyelvhelyessg, 20 szerkezet, 20 tartalmi kifejts.

A flvzr szbeli vizsgra a szaktanrnak 6, vvgi osztlyoz vizsgra 10 ttelbl ll ttelsort kell sszelltania. A ttelkifejts nllan, szabadon trtnik s kitr a stlustrtneti, alkotval kapcsolatos s irodalomelmleti ismeretekre is.

rtkels: a maximlisan elrhet pontszm 40 pont: 25 a tartalom, 15 a eladsmd.

Az ltalnos szzalkos rtkelssel pontosan kiszmthat az rdemjegy.

Magyar nyelv

rsbeli vizsgn szvegrtsi feladatlapot r. rtkels: 50pont.

A helyesrs rtkelse a javts szablyai szerint trtnik.

A nyelvtan szbeli vizsgra pl. A flvzr szbeli vizsgra a szaktanrnak 6, vvgi osztlyoz vizsgra 10 ttelbl ll ttelsort kell sszelltania. A szbeli ttelekhez a tanul legalbb hrom gyakorlati feladatot kap, melyek alapjn a ttelt kifejti.

rtkels: maximlisan 50 pont szerezhet: ttelkifejts: 10, els feladat 10 pont, msodik feladat

10 pont, msodik 10 pont, eladsmd 10 pont. Az rdemjegy adsa az ltalnos szzalkos rtkelsnek megfelelen trtnik.

Trtnelem

A trtnelemvizsga rsbeli s szbeli rszbl ll. Az rsbeli s a szbeli vizsga az adott tanv/ flv tananyagt figyelembe vve kri szmon a tanul ismereteit.

Az rsbeli vizsgarsz egy rvid vlaszokat ignyl rszbl s kt rviden kifejtend esszbl ll.

A rvid vlaszt ignyl krdsek topogrfiai, kronolgiai s fogalomhasznlati krdseket tartalmaznak. A kt essz kzl az egyiknek egyetemes trtneti, a msiknak magyar trtnelmi tmt kell fellelnie. Az esszk formja s rtkelse megegyezik az rettsgi vizsga dolgozatainak formjval s rtkelsvel.

Az rsbeli vizsga idtartama 45 perc.

A szbeli vizsgn tz ttelbl kell hzni a tanulnak. A hzott ttelekhez a tanul forrsokat kap, amelyek felhasznlsval kell kifejtenie a kapott ttelt.

A vizsga pontjainak megoszlsa:

rsbeli vizsgarsz: 60 pont, ebbl a rvid vlaszt ignyl feladatokkal 30 pontot, a kifejtend feladatokkal 2 15 = 30 pontot lehet elrni. A szbeli vizsgn elrhet pontszm 40 pont.

Az sszes elrhet pontszm 100 pont.

Idegen nyelv

Az idegen nyelvi vizsga rsbeli s szbeli vizsgarszekbl ll.

Az rsbeli vizsga szmon kri a megfelel tanv vagy tanvek tananyagt. gy az rsbeli vizsga a kvetkez rszekbl ll: nyelvhelyessg s fogalmazs-szvegalkots (esetleg ezek helyett olvassrts s halls utni megrts). A tanul – a fogalmazsi feladat kivtelvel – nem hasznlhat segdeszkzt, a fogalmazsi feladat megoldsakor sztr hasznlata megengedett. Az rsbeli vizsga 45 perces, az elrhet pontszm 80 pont. A szbeli vizsga hrom rszbl ll: ktetlen beszlgets meghatrozott tmban, egy szituci eljtszsa s kplers. Mindhrom feladatot ttelhzs alapjn kapja a vizsgz. A szbeli vizsgn 20 pontot lehet elrni.

Matematika

A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap rsbeli megoldsbl ll.

Az rsbeli feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak: legalbb hat, de legfljebb ht feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, defincik, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, legalbb ngy (egy vagy tbb krdsbl ll) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl kt feladat knnyebb (rutinfeladatok), legalbb kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val

Fizika

A vizsga egy 45 perces rsbeli vizsgarszbl ll. Az rsbeli vizsga t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, trvnyszersgek, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, tovbbi hrom feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl egy feladat knnyebb (rutinfeladatok), kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val.

Biolgia

A vizsga egy 45 perces rsbeli vizsgarszbl ll. Az rsbeli vizsgra 60 pont adhat.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. Az rsbeli feladatsor megoldsval 60 pontot lehet elrni. A feladatok kztt szerepelnie kell az albbi feladattpusoknak:

 braelemzs

 rvid vlaszos feladatok

 feleletvlaszts (teszt) feladatok

Kmia

A kmiavizsga egy 45 perces rsbeli  vizsgarszbl ll.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. Az rsbeli feladatsor megoldsval 60 pontot lehet elrni. A feladatok kztt szerepelnie kell az albbi feladattpusoknak:

 rvid kiegsztend tpus feladatok

 feleletvlaszts (teszt) feladatok

 legalbb kt szmtsi feladat

Fldrajz

A fldrajzvizsga egy 45 perces rsbeli vizsgbl ll. Az rsbeli vizsgra a teljes pontszm 50pont.

Az rsbeli vizsga legalbb t feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti (ltalban fejezetenknt kt feladat flvi, egy feladat v vgi szmonkrs esetn).

A feladatok kztt tartalmilag hrom feladattpusnak felttlenl szerepelnie kell:

 alapvet trkpi-topogrfiai ismereteket ellenrz,

 alapfogalmakra, defincikra vonatkoz,

 termszeti s/vagy trsadalmi-gazdasgi jelensgekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerszmtsi feladat.

Termszetismeret

A termszetismeret vizsga egy 45 perces feladatlap rsbeli megoldsbl ll.

Az rsbeli feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak: legalbb hat, de legfljebb ht feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl kt feladat az alapfogalmak, defincik, egyszer sszefggsek ismerett ellenrzi, legalbb ngy (egy vagy tbb krdsbl ll) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusait tartalmazza. Az utbbi feladatok kzl kt feladat knnyebb (rutinfeladatok), legalbb kt feladat pedig az sszetettebb feladatok kzl val.

Testnevels

A vizsga tpusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevels tantrgybl teljes mrtkben az rettsgi

vizsgakvetelmnyeknek az adott flvben/ tanvben a tananyagban szerepl kvetelmnyeire pl. A tanulk a gyakorlati kvetelmnyeket mutatjk be sportganknt. A gyakorlati vizsga sportganknti bemutatsnak teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutats a kvetkez sportgakat tartalmazza: atltika, torna, gimnasztika, labdajtkok kzl vlaszthatan egy sportg a kzilabda, rplabda, kosrlabda, labdargs kzl.

nek–zene

Az nek-zene vizsga szbeli vizsga, mely elmleti s gyakorlati rszekre pl. A szbeli vizsgn tz ttelbl kell egyet hznia a vizsgznak, melyekbl kett a npdalelemzs, hrom a mzene-elemzs, illetve zenei fogalmak, mg a tbbi t a klnbz zenetrtneti korok tmakrt leli fl. Felelsi id maximum 15 perc, a kaphat pontszm 40 pont.

A gyakorlati rszben a vizsgznak a tanult dalokbl – egy maga ltal sszelltott (legalbb 10 npdalbl vagy mdalbl ll) listbl – a vizsgabizottsg vlasztsa alapjn egy neket el kell nekelnie. Az rtkels szempontjai: stlszer eladsmd, dallami s ritmusbeli pontossg. A maximlisan elrhet pontszm 30 pont.

Informatika

Az informatikavizsga egy feladatlapon szerepl feladatok gyakorlati megoldsbl ll.

Idtartama 45 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzi az albbiak:

Legalbb kt, de legfljebb hrom (egyenknt esetleg tbb rszbl ll) feladatbl ll, amelyek tananyaga a flv vagy tanv legfontosabb fejezeteinek legalbb 75%-t rinti. A feladatok kzl egy feladat egy sszetett problmamegoldst ellenriz. A msik (vagy msik kt) feladat pedig a vizsga trgyt kpez idszak legfontosabb feladattpusaibl knnyebb feladat megoldst vrja el (rutinfeladatok).

A kvetkez segdeszkzket lehet hasznlni a gyakorlati vizsgn: szmtgp, vonalz.

Rajz s malkotsok elemzse

A rajz s vizulis kultra gyakorlati vizsgn hat ttelbl kell egyet hznia a vizsgznak. A ttelek 1 elmleti s egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. A felkszlsi id 90 perc. A gyakorlati feladat egy rekonstrukcis feladat szerkesztst (vetleti – axonometrikus - perspektivikus) vagy egy egyszer tanulmnyrajz elksztst kpi ltvny alapjn. A gyakorlati vizsgarszre a tanul 60 pontot kaphat: 30 az elmleti krds megvlaszolsa, 30 a gyakorlati feladat megoldsa. A gyakorlati vizsghoz szksges eszkzk: A4-es rajzlap, puha grafit, krz, egy derkszg s egy brmilyen vonalz.

 

Az rtkels rendje:

Ha a vizsgatantrgy rsbeli vizsgarszt is tartalmaz, akkor az rsbeli vizsga lezrst kveten a vizsgztat tanr kijavtja a dolgozatot. Kvetelmny, hogy a dolgozat javtsa pontozsos rendszerben trtnjk, az egyes rszpontszmokat s az egyes rszekre kaphat maximlis pontszmot egyarnt meg kell jellni.

Ha az rsbeli vizsgarsz mellett a vizsgatantrgy szbeli vizsgarszt is tartalmaz, az rsbeli maximlis pontszma – az idegen nyelv vizsgatantrgy kivtelvel – a teljes vizsgra kaphat pontszm 60%-val egyezik meg. Idegen nyelv esetben az rsbeli pontszma az sszes pontszm 80%-val azonos.

Ha a gyakorlati vizsgarsz mellett a vizsgatantrgy szbeli vizsgarszt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarsz maximlis pontszma a teljes vizsgra kaphat pontszm legalbb 40%-val egyezik meg.

 

Akr egy, akr tbb vizsgarszt tartalmaz a vizsgatrgy, az egyes vizsgarszekben elrt pontszmok sszege alapjn az osztlyzat a kvetkezknt hatrozand meg:

 0 – 30 % elgtelen

 31 – 50 % elgsges

 51 – 75 % – kzepes

 76 – 90 % – j

 91 – 100 % – jeles

Nem egsz szzalkos eredmnyek elrse esetn a kerekts ltalnos szablyait kell alkalmazni.

Amennyiben a tanul a tanulmnyok alatti vizsgt tbb vfolyam anyagbl kvnja letenni, akkor a vizsgkat minden vfolyam anyagbl kln kell teljestenie.

2.7  Az iskolavlts, valamint a tanul tvtelnek szablyai

A tanul – belertve a magntanult is – az iskolval tanuli jogviszonyban ll. A tanuli jogviszony felvtel vagy tvtel tjn keletkezik. A felvtel s az tvtel jelentkezs alapjn trtnik. A felvtelrl vagy tvtelrl az iskola igazgatja dnt. A tanuli jogviszony a berats napjn jn ltre. A tanul a tanuli jogviszonyon alapul jogait az elbbi idponttl kezdve gyakorolhatja. Jogszably, tovbb az iskola hzirendje egyes jogok gyakorlst az els tanv megkezdshez ktheti.

Az ltalnos iskola kteles felvenni, tvenni azt a tankteles tanult, akinek lakhelye, ennek hinyban tartzkodsi helye a krzetben tallhat (a tovbbiakban: ktelez felvtelt biztost iskola). Ha az ltalnos iskola a felvteli ktelezettsge teljestse utn tovbbi felvteli, tvteli krelmeket is teljesteni tud, a tovbbi felvteli krelmek teljestsnl elnyben kell rszesteni a halmozottan htrnyos helyzet gyermekeket, tanulkat. A tovbbi felvteli lehetsgrl szl tjkoztatt a helyben szoksos mdon – legalbb tizent nappal a felvteli, tvteli krelmek benyjtsra rendelkezsre ll idszak els napja eltt – nyilvnossgra kell hozni.

A tanktelezettsg megkezdsnek felttele a gyermek iskolba lpshez szksges fejlettsgnek meglte, annak igazolsa. A gyermek iskolba lpshez szksges fejlettsgnek jellemzit az vodai nevels orszgos alapprogramjnak kiadsrl szl kormnyrendelet hatrozza meg.

Az ltalnos iskola els vfolyamra trtn beiratkozskor be kell mutatni a gyermek szemlyazonostsra alkalmas, a gyermek nevre killtott szemlyi azonostt s lakcmet igazol hatsgi igazolvnyt, tovbb az iskolba lpshez szksges fejlettsg elrst tanst igazolst.

Az iskola igazgatja a felvteli eljrsban a felvtelrl, tvtelrl tanuli jogviszonyt ltest, vagy a krelmet elutast dntst hoz. Az iskola igazgatja kteles rtesteni a felvteli, tvteli krelem elbrlsrl a szlt a dntst megalapoz indokolssal, a fellebbezsre vonatkoz tjkoztatssal, tovbb tvtel esetn az elz iskola igazgatjt is. Az iskola igazgatja a felvteli, tvteli krelem benyjtsval kapcsolatos gyintzs, a hatrid-szmts, a mulaszts elbrsra s a krelem benyjtsval kapcsolatos eljrs sorn a kznevels rendszerben hozott dntsekkel kapcsolatos szablyok alapjn jr el.

A ktelez felvtelt biztost iskola igazgatja a kormnyhivataltl kapott nyilvntarts, a kijellt iskola a megkldtt szakrti vlemny vagy a kormnyhivatal hatrozata alapjn rtesti a gyermek lakhelye, ennek hinyban tartzkodsi helye szerint illetkes kormnyhivatalt, ha a gyermeket az iskolba nem rattk be.

Az iskola igazgatja rtesti a gyermek, tanul lakhelye, ennek hinyban tartzkodsi helye szerint illetkes kormnyhivatalt, ha olyan gyermeket, tankteles tanult vett fel vagy t, akinek lakhelye, ennek hinyban tartzkodsi helye nem a nevelsi-oktatsi intzmny szkhelyn van.

A tanul tvtelre – kivtel, ha az ltalnos iskolai tanul gy kvn iskolt vltani, hogy az az iskolatpus vltoztatsval is jr– a tantsi v sorn brmikor lehetsg van.

Az iskolba felvett gyermeket, tanult – belertve a magntanult is – az iskola tartja nyilvn.

Az iskola a vele tanuli jogviszonyban ll tanulkrl kln nyilvntartst vezet. Ha a tankteles tanul iskolt vltoztat, tovbbi nyilvntartsa az tad iskola rtestse alapjn az tvev iskola feladata. Az iskola nyilvntartsban marad az a tankteles tanul, aki iskolai tanulmnyait klfldn folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvntartsbl azt a tanult, akinek tanuli jogviszonya krelmre a tanktelezettsg megsznst kveten megsznik.

Ha a tankteles tanul az ltalnos iskola utols vfolyamnak elvgzse utn a kzpfok iskolai felvteli eljrsban nem vett rszt, az ltalnos iskola igazgatja rtesti a tanul lakhelye, ennek hinyban tartzkodsi helye szerint illetkes kormnyhivatalt, amely gondoskodik a tanul tanktelezettsgnek teljestst biztost nevels-oktatsban trtn rszvtelrl.

2.8  A felvteli eljrs klns szablyai

 

Intzmnynkre nem relevns.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Csengetsi rend

      7:45  Sorakoz

1.ra        8:00 - 8:45

2.ra        8:55 - 9:40

3.ra      9:55 - 10:40

4.ra     10:50 - 11:35

5.ra     11:45 - 12:30

6.ra    12:40 - 13:25

7.ra    13:30 - 14:10

8.ra      14:15 - 14:55

 
Linkek
 
Idjrs elrejelzs
 
Szavazs
Lezrt szavazsok
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros