Esem�nyek:S�g�

Az �nnep az Amerikai Egyes�lt �llamokb�l indult. A kezdem�nyez�je Sonora Louise Smart Dodd, akinek anyja hatodik gyermeke sz�let�se k�zben halt meg. Az �zvegyen maradt apa sohasem n�s�lt meg �jra, egy Washington �llambeli farmon nevelte fel gyermekeit. Sonora Dodd 1909-ben any�k napi mis�n vett r�szt, amikor fel�tl�tt benne a gondolat, hogy �rdemes lenne hasonl� megeml�kez�st szervezni az ap�knak is. Az ap�knak szentelt �nnep az any�k napja koreogr�fi�j�t vette �t. Az �nneppel Sonora Dodd apj�nak k�v�nt eml�ket �ll�tani. Legalkalmasabb d�tumnak j�nius 5-�t, apja sz�let�snapj�t tartotta. Az id�vel l�tjogosults�got nyert �nnepet k�l�nb�z� id�pontokban tartj�k vil�gszerte. Az elt�r�s oka, hogy a szervez�munka elh�z�dott, az �nnep pedig kics�szott az eredetileg elk�pzelt �temtervb�l, �gy 1910-ben az els� ap�k napi mis�t j�nius harmadik vas�rnapj�n tartott�k. A sok lobbymunka �s a kialakult szok�sok, vagyis hogy a csal�dok meg�nnepelj�k az ap�k napj�t 1972-ben meghozta a v�rva v�rt elismer�st. Richard Nixon eln�k t�rv�nybe iktatta j�nius harmadik vas�rnapj�t, mint az ap�k napj�t. Az �nnep h�d�t�sa vil�gk�r�li �tra indult. N�h�ny katolikus orsz�gban az ap�k napja tisztelet�t �sszek�t�tt�k J�zus nevel�napj�nak, Szent J�zsefnek a tisztelet�vel. Az ap�k napja magyarorsz�gi meghonos�t�s�ra a k�t vil�gh�bor� k�zt ker�lt sor. Az �nnep kezdem�nyez�je a Horthy-rendszerben m�k�d� gyermekszervezet, a Sz�vg�rda volt. A rendszerv�lt�s ut�n el�sz�r1994-ben, Miskolcon rendeztek ap�k napj�t, az United Way borsodi szervezete kezdem�nyez�s�re. Magyarorsz�gon az amerikai eredethez alkalmazkodva j�nius harmadik vas�rnapj�ra t�zt�k ki az �nnepet.