Esem�nyek:S�g�

A n�mozgalom sz�mos ir�nyzata k�z�l a szocialista eszm�ket k�vet� asszonyok kezdem�nyez�s�re alakult ki a n�nap. Koppenh�g�ban az 1910-ben rendezett II. Nemzetk�zi Munk�sn� Kongresszuson megszavazt�k az �nnep �letre h�v�s�t. Az �tlet az Amerikai Egyes�lt �llamokb�l sz�rmazott, majd elterjedt Eur�p�ban is. A kongresszuson nem �llap�tottak meg konkr�t d�tumot. Jelenleg m�rcius 8-�n �nnepelj�k, de a v�lem�nyek elt�rnek abban a k�rd�sben, hogy az id�pont minek �s kinek k�sz�nhet�. Az egyik magyar�zat szerint az �nnep amerikai eredet�, a d�tum az amerikai munk�sn�k sztr�jkjaihoz kapcsol�dik. A m�sik oldal a c�ri Oroszorsz�gban t�rt�nt esem�nyeket tekinti m�rvad�nak: a szentp�terv�ri n�k 1917. febru�r 23-�n, a Gergely-napt�r szerint m�rcius 8-�n t�megt�ntet�st tartottak. A n�nap azonban m�s nyomdokokon haladt a k�t orsz�gban. Az Egyes�lt �llamokban a kezdem�nyez�s a h�szas �vekben fokozatosan elhalt �s csak a hatvanas �vekben �ledt �jj�. Ezzel szemben a Szovjetuni�ban 1921-t�l az egyik legfontosabb �nnepp� n�tte ki mag�t, 1965-t�l pedig munkasz�neti nap. A Szovjetuni� sz�tes�se ut�n sz�letett tizen�t orsz�g k�z�l csak �sztorsz�g, Lettorsz�g �s Litv�nia t�r�lte ki a napt�r�b�l a kommunista �r�ks�gnek sz�m�t� napot. Az ENSZ az 1975-�s �vet a n�k nemzetk�zi �v�nek nyilv�n�totta, k�t �vvel k�s�bb pedig hat�rozatot hozott arr�l, hogy a tag�llamok minden �vben tetsz�leges id�pontban rendezzenek n�napot. A szervezet a legelterjedtebb d�tumot, m�rcius 8-�t v�lasztotta, de ezt nem tette k�telez� �rv�ny�nek. A nemzetk�zi n�nap elnevez�st azonban nem vette �t, hanem �tkeresztelte a n�k jogainak �s a nemzetk�zi b�ke ENSZ napj�nak. Magyarorsz�gon az els� n�napi pr�b�lkoz�s 1913-ban t�rt�nt. Az els� nagyobb szab�s� n�napot 1914-ben szervezt�k Budapesten �s k�zel harminc vid�ki v�rosban. Korabeli sz�haszn�latban nem n�napot, hanem n�k napj�t rendeztek. A nemzetk�zi n�nap sz�szerkezet a R�kosi-diktat�ra idej�n nyerte el ma haszn�latos form�j�t. 1948 �ta �nnepelj�k m�rcius 8-�n. A K�d�r-rendszerben az �nnep vesztett valamelyest �llami jelleg�b�l, a v�llalatok �s a szakszervezetek �nnepi napt�r�ban tov�bbra is szerepelt, de nem lett munkasz�neti nap. A rendszerv�lt�s ut�n a n�nap vesz�tett jelent�s�g�b�l. Sokak sz�m�ra a n�nap a nemk�v�natos �nnepek k�z� tartozik, m�sok �rzik a vir�gaj�nd�koz�s formalit�s�t, t�lmutat� meg�jul�s azonban nem tudott v�gbemenni.