�letben maradt farsang A kereszt�nys�g el�tti id�kb�l sz�rmaz� farsangot az „erk�lcs�s” 16. �s 17. sz�zadban nem eredete, hanem bujas�got szimboliz�l� szok�sai miatt tiltott�k, azonban a reform�ci�-ellenreform�ci� szellemi l�gk�re sem volt elegend� a hagyom�ny felsz�mol�s�hoz. A farsang jellegzetess�ge, hogy a kereszt�ny liturgikus napt�rban nem k�t�dik hozz� jelent�s vall�si �nnep, alapvet�en a gazdag n�phagyom�nyokra �p�l. A farsang azon kev�s n�pszok�saink egyike, amely �letben maradt a m�lt sz�zadban �s �letk�pesnek bizonyul a 21. sz�zad kezdet�n is. Farsang l�nyege A k�z�pkori Magyarorsz�gon a farsangot nemesi, polg�ri �s n�pi kult�r�ban egyar�nt meg�nnepelt�k: m�g a kir�lyi udvarban karnev�lokat tartottak, addig a v�rosokban �s a falvakban f�s�ngot. A magyar nyelvbe – szemben a legt�bb eur�pai nyelvvel – a farsang sz� nyert l�tjogosults�got a karnev�l helyett. A n�met eredet� fasching sz�b�l sz�rmaz� kifejez�s jelent�se h�shagy�kedd, ami az �nnep v�g�re, a h�sv�tot megel�z� b�jt kezdet�re utal. (A karnev�l jelent�se val�sz�n�leg ugyanez: cardo �s vale ford�t�sa „h�s, Isten hozz�d!”) Ak�rcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idej�n is szabad a t�nc, a b�lok szervez�se �s a h�zass�gk�t�s, tulajdonk�ppen a h�sv�tot megel�z� negyven napos b�jt el�tti f�ktelen mulatoz�s id�szaka. A szok�sjogon alapul� merev szab�lyok p�r h�tre megsz�nnek l�tezni, a vil�g kifordul �nmag�b�l. Tet�pontj�t a hamvaz�szerd�t megel�z� h�ten �ri el, az utols� napok jelent�s�g�t bizony�tja, hogy minden egyes napnak k�l�n elnevez�se alakult ki a magyar nyelvben. A p�rv�laszt�s mellett a farsang l�nyege a szab�lyok felr�g�sa �s kig�nyol�sa, amelyet j�l p�ld�z a k�vetkezm�ny n�lk�li bolond�z�s az �larc n�vtelens�ge m�g�tt vagy a nemi szerepek felr�g�sa asszonyfarsangkor. Fontosabb n�pszok�sok: Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utols� szak�sz�ban csak az asszonyok r�szv�tel�vel tartott farsang. Az �v egyetlen napj�n a n�k korl�tlanul ihattak, zenesz� mellett n�t�ztak, f�rfi m�dra mulattak. Farsangi dramatikus �s alakoskod� j�t�kok: jelmezekkel, maszkokkal el�adott „szerepj�t�kok”, felvonul�sok. Legtipikusabb jelmezek: �rd�g, koldus, t�r�k, keresked�, cig�nyasszony, �llatmaszk- �s jelmez valamint fi�k-l�nyok/f�rfiak-asszonyok ruhacser�je. Legjellemz�bb j�t�k: lakodalom �s kiv�gz�s humoros el�ad�sa, valamint Konc kir�ly �s Cibere vajda. Legh�resebb felvonul�s: moh�csi bus�j�r�s. Farsangi �telek: kiad�s h�s�telek, kocsonya, diszn�h�s, cibereleves, k�poszta, farsangi f�nk. A megmaradt �telt kisz�r�tott�k �s az �llatok �tel�be sz�rt�k. Farsang farka: farsang utols� h�rom napja. (napt�r) Farsangtemet�s vagy t�ltemet�s: h�shagy�kedden �ltal�ban szalmab�but vagy kopors�t �gettek, jelk�pesen lez�rt�k a farsangot �s a telet. Eljegyz�s: b�li szezon �s t�ncmulats�g l�nyege. A falvakban a leg�nyek szervezt�k a b�lokat. A l�nyok rokonaik k�zvet�t�s�vel bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nyeknek, akik a farsang v�g�n nyilv�nos sz�nvall�sk�nt a kalapjukra t�zt�k a bokr�t�t. Ezt k�vette az eljegyz�s. A h�sv�ti b�jt id�szak�ban tilos volt esk�v�t tartani, ez�rt a farsang fontos „esk�v�i szezon”, erre utal az �nnepnapok elnevez�se is (pl.: els� menyegz�s vas�rnap = v�zkereszt ut�ni els� vas�rnap, v�vas�rnap = farsangvas�rnap az ifj� f�rj az ap�s kont�j�ra fogyasztott, stb.). Hamvaz�szerda: b�jt els� napja. (napt�r) H�shagy�kedd: farsang utols� napja. (napt�r) Konc kir�ly �s Cibere vaja: Eur�pa szerte elterjedt szok�s, dramatikus j�t�k. Konc kir�ly a zs�ros �telek, Cibere vajda a b�jt jelk�pe. V�zkeresztkor �s h�shagy�kedden megk�zd�ttek egym�ssal, els� esetben Konc kir�ly, m�sod�zben Cibere vajda nyerte a p�rviadalt. K�sz�nt�k: m�s �nnepekhez hasonl�an farsangkor h�zr�l h�zra j�rtak, j�k�v�ns�gokat mondtak �s adom�nyokat gy�jt�ttek. L�nyok vas�rnapja: hajadonok vettek r�sz rajta, h�zr�l h�zra j�rva adom�nyokat gy�jt�ttek. Torkos cs�t�rt�k: hamvaz�szerda ut�n tartott �nnep, tulajdonk�ppen m�r a b�jti id�szakra es� lakm�roz�s. A farsangkor megmaradt �teleket fogyasztott�k el. P�r �ve a hagyom�nyt moderniz�lt form�ban �jj��lesztett�k, az �ttermekben kedvezm�nyekkel v�rj�k a vend�geket. (napt�r)